Tényleg bunkóság nem köszönni vissza egy olyan embernek, akit nem ismersz?

Szerintem a köszönésnek alapból azt a funkciót kellene betöltenie, hogy "hé, kérlek figyelj rám!" Például ha odalépünk egy ismerőshöz, akkor ezzel fejezzük ki, hogy beszélgetni óhajtunk vele, vagy a pénztárnál hogy már nem nézelődünk, hanem fizetni szeretnénk. Ennek fényében herótom van attól, mikor valaki csak úgy köszöntget az utcán, vagy belép egy helyiségbe és köszön, csak úgy. Ha nem akarok beszélgetni, én az ismerőseim mellett is simán elsétálok, mert szerintem azt közölni, hogy "igen, észrevettem hogy itt vagy, még mindig jól látok" nincs értelme.

De a személyes gorombaságomat félretéve, az a társadalmi norma, hogy vissza *kell* köszönni, mindig, mindenkinek, szóval esélyes hogy bunkónak tartanak miatta.

Egyértelmű bunkóság.

AZ egyetlen mentség az lehet, amit a kettes írt.

Ja, körülbelül.

Jézus szerint így jó:

"Ne csak azokat köszöntsétek, akik titeket köszöntenek."

Szóval, jó köszönni.

És pl. ha szeretettel van feléd az illető, jobb ha te is azzal vagy felé.