Az emberek egyre inkább bezárkóznak?

Nehéz különbséget tenni azt ártó szándékú nyomulás, a jóhiszemű fecsegés, a rosszhiszemű információgyűjtés, szélhámosság között és ez utóbbi már olyan kifinomult szinteken zajlik, hogy az embereknél automatikussá vált a védekező állás felvétele, - ez lett az alap és ez módosulhat, ha úgy ítélik meg. Nem kell csodálkozni ezen az emberek ilyen módon viszonyulásán akkor, amikor egyre nagyobb szerepe van az információnak, mindent lenyom/elnyom a kéretlen reklám, a társadalmak 99,5 %-át hülyének nézi a "politika", kártevőkkel, tudatosan ártó szándékú nyomoroncokkal van tele a net, amelynek használatát következetesen erőltetik rá az emberekre.

Tetszik egy nő. Megszólítod, - mint lehetséges célpontot. Elutasít - bármiért is. A következő megnyilvánulásban már "egy tetves k@rv@!" Nincs mit hozzáfűzni ehhez, - nem is kell csodálkoznia senkinek ezek után, ha minden nő "bunkóként" gyanakszik mindenre, amit idegen férfi kezdeményez az irányába. Köztük pedig van sok, amelyik rászolgált arra, hogy erkölcsileg megvessék. Ember nem érti, hogy mi dolgozik az ilyen emberekben, de ettől még léteznek a leírt jelenségek.

Teljes mértékben egyetértek #7 válaszával, legeslegfőképpen az első mondattal.

Egyszerűen kegyetlen nehéz azok közt megtalálni a különbséget már, és az emberek ezért inkább védelemből nagyon megválogatják, hogy kivel állnak le beszélgetni. Legyen szó offline vagy online interakcióról.

Erről eszembe jutott egy incidens, még év elejéről:

vizsgára vártunk páran, beleértve a srácot, akiről szó lesz. Sosem láttam addig, akkor sem beszélgettünk. Végül, mi átmentünk, ő nem. Hetekkel/napokkal később jön egy üzenet, hogy másodjára sem sikerült neki, küldjek neki anyagot, amiből készültem. Megsajnáltam, adtam pár linket, ppt-t, majd jött a válasz: olyan kis szép lány vagyok, ő találkozni akar velem, beszéljünk már meg valamit a napokban. Nemleges választ adtam, közben rendes voltam vele. Erre meg kifakadt, elhordott mindennek és letiltott.

És akkor így legyen kedves az ember lánya.

Ezzel azt szerettem volna szemléltetni, hogy az emberekben egyre inkább az ilyesfajta negatív tapasztalatok gyűlnek, és egyszerűen előbb, vagy utóbb eléri azt a pontot, amikor már egyszerűen nem akar ilyen helyzetekbe keveredni. Vagy, olyanokba, amik eléggé hasonlítanak a korábban megélt, negatív kimenetelűekre.