Mit tudnék tenni szociális-szorongás ellen? Ez egyáltalán az? Nem is tudom kifejteni ebben a pár mondatban... Lentebb minden

Néha könnyedé el tudom magamat engedni... De előbb vagy utóbb, folyton azon kapom magamat, hogy túlgondolom-és aggódom a dolgokat. Annyira félek, hogy nem szeretnek majd az emberek... Vagy ha ki is mondták, valami apróság miatt már nem érzik. Mert látom, ahogyan a legszorosabb kapcsok is könnyedén törnek össze, akár semmiségektől. Én minden erőmmel azon vagyok, hogy kedves legyek másokkal, ne bántsak meg senkit, jobbá és vidámabbá tegyem az emberek napjait, de mindig mikor egyedül maradok, mindig eszembe jut, hogy "jajj mit tehettem már megint rosszul... Ezért talán már kevésbé bírnak? Mit gondolnak rólam?" még a legkedvesebb barátaim k{zött is néha elfog a gondolat, hogy "mi van, ha csak egy púp vagyok a hátukon... És lenne jobb dolguk, meg hasonlók... És úgy érzem túlgondolom és stresszelem mindegyik kapcsolatomat. Bár szerintem ezt senki se veszi észre, mert túl jól tudom rejteni, meg minden... És eszembe sincs rájuk sózni ezt is... Kérdezgetni őket... De egyszerűen mindent túl gondolok. És annyira félek, hogy engem sem fognak hirtelen szeretni, mint azokat akikről beszélnek. Például az egyik barátnőm olyan utálattal beszélt egy lányról a múltkor. Akivel kedvesen bánik. Mégis nekem a legkisebb tetteiről is olyan csúnyán és lenézően beszélt. Mivan ha engem is ennyire nem kedvel és velem is csak megjátsza magáz? Miért érzem, hogy folyton felvetül bennem a"mi lett volna ha... "? Túl sokat írok és biztosan keszekusza, de bármennyire is vagyok legtöbbször vidám, mosolygós, meg szórakozott... Most eléggé be vagyok pánikolva. Az pefig a másik... Hogy annyi embert ismerek. És annyi barátom van. Egyszerre, hogy nekem már nincs is egy, külön, "legkedveltebb" barátom, vagy társaságom, mert össze vissza repkedem az emberek között, de már ebbe is belezavarodok. Mert egyszerre vagyok ott mindenhol és sehol. És elrontok mindent? Sajnálom. Ez most így kiszakadt belőlem... És köszönöm a türelmet meg az időt, ha valaki(bárki) végigolvasta