Van olyan aki azért nem szeret étterembe járni mert abból a pénzből?

Nekem nincsenek ilyen gondolataim. Olyat eszem étteremben, amit otthon nem tudnék elkészíteni. Olyan alapanyagok, amiket annyira nem ismerek, vagy nem olyan könnyű beszerezni, vagy bonyolult elkészíteni.

És szinte mindig jól választok, nem igazán van olyan, hogy nem ízlik.

Tudom mennyibe kerül, ezért akkor megyek étterembe, ha nem sajnálom rá a pénzt. Igen, drága. De ma mi nem az? Nekik is meg kell élni valamiből. Emiatt én nem szoktam ezek rágódni.

Egyébként megvannak azok a helyek, amiket ismerek és szeretek, így a "ki tudja mit hoznak ki" az nem probléma. Vagyis aggály lehetett akkor, amikor először mentem az adott helyre. Ha rosszat hoztak, vagy elrontották a rendelést, akkor köszöntem szépen, többet nem mentem oda.

Persze más kérdés mondjuk nyaraláson, hisz az ottani helyeket nem ismerem. Olyankor viszont úgy gondolkodom, egyszer vagyok ott, jól akarom érezni magam, ezért nem spórolok (ha megtehetem). Nem azért megyek nyaralni, hogy a konyhában kotyvasszak. Ha megtehetem, hogy ott vagyok, akkor megdolgoztam érte = jutalom + kikapcsolódás = megérdemlem az éttermi kaját. Így fogom fel.

Inni ezt azt szoktam,enni nem mertem étteremben amióta dolgozok és tudom hogy most van össz-vissz tán 2000ft környékén a kártyámon,néhány fabatka a zsebembe.

Még 2 nap a fizetés,ennivalóm még van a hűtőben.

Ha kifizetnék 2 tükörtojásért 5000 forintot egy párszor,akkor nem sokáig élnék.

Hiszen 240 a nettóm,ezt hozzá is teszem.

Állami szféra.

Hál égnek jön a fizetés emelés.

Valamicske.

Régen a legcsövesebb melós is étteremben zabált,mert aki dolgozott nem sajnált 2 forint 60 fillért a 3000 ezres fizetéséből egy gombóc fagyira.

Általában ha kiszáradok a városban benézek.

Vagy ha kv-zni akarok,mert az viszont jó ott.

Mindenhol máshol ugyanazért az árért csak xarabbat kapok.

Igazán érdekel,hogy mások miért gondolkodnak úgy,ahogy.

Oké hogy 500ft,és nem 200 meg 300.

De cserébe nem egy vízzel felöntött hugylét kapsz,és nem egy legutolsó,lecsúszott,össze hányt,hugyozott,összefosott helyre kell benézned.

Ez megér egy 200ft-os különbséget.

Na meg hogy kültér,és beltér is normális.

A kérdést viszont nem értem.

Az én szemszögemből szeretek járni,csak nem tudok.

Emiatt nem utálom az odajárást.

Szerintem senki se.

Nem szoktam magamat meghívattatni,de gyakran meghívnak emberek annak ellenére hogy egy kevésbé vonzó férfi vagyok európai mentalitás szerint.

Viszont tudom,hogy az illető akárhogy is keres nem 240-et,hanem mondjuk 400-at akkor is 8 órát szívott érte.

Teljesen mindegy milyen munka,a fiatal éveidből elrabolt idő,és még nem fizettek annyit amennyit ez az idő valóban ér.

Egyébként is megfizethetetlen.

És akkor általában vissza szoktam őket hívni.

Nem erősködök,ha nem akarják.

De legalább 2x szólok,hogy de és de,harmadszorra nem szólok.

Néha jobb befogni.

A tény hogy egy csöves melós vagyok jelenleg,remélem a jövőben tele leszek zsével ha találok ebből kiutat...

Ami fix hogy nem egy 9-5 lesz.

De addig is...

Elég kellemetlen egy ilyen alsóbbrendű,alsó kategóriás fizuval olcsó sz*r ruhákban becsattogni,míg mindenki más rajtam kívül öltönyben meg családdal jön.

Én meg egy magányos szutyokként vagyok ott,nagyritkán ismerősökkel.

Viszont akkor is jólesik néha valami normálisat fogyasztani.

Legutóbb egész jól elbeszélgettem a pincérrel,egy csaj pedig csak nagyon nézett a hátam mögött.

Ingyen kaptam a szódát.

Mondom mi a fene.

Erre másnap a másik pincér meg akkora összeget kért el,hogy az eszem megállt.

Nem mellesleg kétlem hogy emeltek volna az árakon.

Tuti hogy nem emeltek.