Magányosan érzem magam, befogadnának még szerintetek? (Önbizalom hiányos gimis évek. )

Annyit még hozzá kell tegyek hogy az egész helyzetet csak nehezíti azt hogy szerelmes vagyok az egyik osztálytársamba.. mondhatjátok hogy csak fellángolás.. még 9. osztály előtt beiratkozáskor is csorgattam már rá a nyálam, ráadásul tök kedves, de ennek ellenére félek hozzá oda menni, szoktam nézni ha rám néz mosolygok aztán elfordulok. Szóval szerintem már tudja.. legalább is gondolja.

A másik dolog meg az hogy a kinézetem szerintem tök átlagos, arcra főleg, testre van rajtam egy kis felesleg de nem vagyok kövér (igaz a lányok közül még is én vagyok a legnagyobb darab, 22 fiú 8 lány..:D)

De ettől eltekintve tudom jól hogy a csendesebbeket elítélik, a nagyszájúakat meg ha bűn ronda is elfogadják. Szóval szerintem ez a hozzá állás már rögzült mindenkiben.

Azért nem vagyok megelégedve annyira azzal a 3-4 lány, 1 fiúval mert mint mondtam én valójában, szóval eredetileg nem ilyen típus vagyok, általános suliba én is az osztály "magba" tartoztam, szeretett mindenki, hívtak minden buliba stb. Ezért is esik most szarul mikor hallom hogy xy-nak szülinapi buli aztán abból az 5 jó ismerősből is elmegy 3, de egyik se mondaná a házigazdának hogy hívjátok már azt a hülyét is hátha betud illeszkedni.. Csak ott elsunnyognak körülöttem hogy ne essen szarul h én nem mehetek.

Most nem egóból vagy valami, de létezhet hogy a többiek éretlenek hozzám és azért nem találom velük a közös témát? Jó ez hülyén hangzik, de néha megfordul a fejemben (mikor így klikk-en belüli beszélgetést hallok aztán röhög mindenki) hogy te jó ég ezen mi a vicces.

Igen megvannak a régi barátaim, tartom velük a kapcsolatot telefonon meg hétvégén találkozunk is, de azért zavar ez az egész dolog mert most is hogy téli szünet volt anyum mondta hogy nem hogy elhívnék 1-2 barátnőmet hogy megismerje őket. Mert testvéremnek a fél osztályát már ismeri.. De én nem szeretek erről a dologról beszélni. Szóval nem tudja hogy ilyen gondjaim vannak.