Mit javasoltok arra, ha valaki fél az emberektől, semmi motivációja nincs semmihez?

Ez a lány hasonlít rám, annyi a különbség, hogy én kényszerből befejeztem a középiskolát, és nekem a párom van mellettem, de egyébként én sem tudok az emberek között normálisan viselkedni, és nem tudom mit kezdjek az életemmel...

20L

Istenem..

Ő dönti el mit csinál, ha nincs kedve semmihez így járt.

Rengeteg ember utál dolgozni, de mégis mennek, mert nem bőgőmasinák, hanem fel tudnak állni a saját lábukra.

Azt javaslom, hagyd rá, felesleges szenvedni ilyennel, utána majd megváltozik ha már megunta a szenvedést.

Nekem is volt egy ilyen periódusom az életemben.Nagyon hosszú volt. Én is féltem az emberektől,gimnáziumtól.. De aztán sikerült befejeztem.Megerőszakolni nem tudtam magam,így magántanuló lettem.Aztán annyira átállt az agyam!Nagyon sokat tanultam,nagyon jól vizsgáztam.Ez adott örömöket.Végül megtanultam az emberekkel bánni,és ez a kezdeti mizantrópság és félelem,enyhült.Most abban vagyok,hogy bár utálok egyedül közlekedni,pláne vásárolni... de megteszem.

Nagyon sok kretén él.. nem csodálkozom a mizantrópián és a félelmen sem. Nekem állandóan beszólogattak egy időben,szexuális indittatásokból...általános 6-8 osztályában szét szivattak a cigányok. (Na meg a gimnáziumban is voltak kisebb afférjaim).

Nyilván ezért alakult ez ki.

Azt tanácsolom a lánynak,hogy válasszon ki valakit maga mellé,akiben bízik és szereti.Sétáljon vele az utcán!Ez segít.

A tanulás meg... próbáljon meg gyakorlatiasabban gondolkodni.Nem élhet örökké a szüleivel. :) Magántanulóként megtudná csinálni a gimit! Keressen célokat magának.