Más is van ugy mint én, hogy elmúlt már 20 és otthon ül és nem csinál semmit?

32 vagyok. 2 éve kezdtem el külön élni és dolgozni. Addig a kattant depis anyámmal éltem együtt. Abból a közegből ragadott ki a párom. Hál istennek!!! Addig nem dolgoztam. Volt hogy ki se mozdultam.

Most hogy normális életet élek már bánom hogy úgy éltem. Bár az az igazság hogy anyukám mellől nehéz lett volna eljönnöm.

Aki nem élte meg, az nem tudja beleképzelni magát miről is beszél a kérdező.

Igen, van az az életérzés amikor nem akarsz már semmit csinálni, nem akarsz a valós világ része lenni, egyszerűen csak jó megszabadulni és egy olyan helyen/játékban lenni ahol nincs semmi gond, sikereid vannak, illetve ott van az a bizonyos kis restart gomb.

Ebből szerintem csak valamilyen tényleges sikerélmény tud kihúzni, egy cél amit elakarsz érni, vagy valaki akivel szívesen töltöd az időt.

Egy utazás szerintem jót tenne, buszra szállni és elmenni a hegyekbe, egy szépvölgybe, sétálni az erdőben, vízparton, esetleg valamelyik hangulatos kis városban este, pl. Eger nagyon szép.

Valamilyen ismeretlen helyre, az új dolgok mindig egy kis izgalommal töltik el az embert.

Próbáld ki, hátha neked is jót tesz. :)

Hű de megsértődtél valamin!

Hogy hogy mi vezetett idáig? Odáig hogy az ember képtelen megemelni a valagát, csak anyukánál ül a gyerekszobájában felnőttként, és napi 18 órában a számítógép előtt ül? Idáig nem kell elmenni, EZ VAN, ha nem csinálsz semmit és ezt a környezeted hagyja. Életösztön legalább lehetne benned, hogy ez így nem lesz jó.

"Pszichológus kell vagy egy nagyon jó haver akivel lehet komolyan beszélgetni."

Vagy anyuka kéne, aki bemegy és kikapcsolja a számítógépet, hogy eleget játszottál/rejszoltál. 27 éves vagy, kisfiam.