Ti mit tapasztaltatok az angolokról?

Az angol nep nagyon undorito. Ketszinu. Lenezi a masikat. Nem turi el a masikat. Ott rug bele a masikba ahol tud es elvezettel alaza meg a masikat.

Vannak kivetelek de az nagyon keves

Sot aki elhagyja az UK ot azok nagyjabol normalisak. En kulfoldon tanulok. A tanarom angol. O maga meselte hogy az angoloknal undoritobb rasszistabb nep keves van ami felveszi a versenyt veluk. Bekepzeltek es nagyra vannak magukkal. De senkinek nincs szuksege rajuk...

A tanarom eleget meselt roluk. Meg is unta oket es elkoltozott.

Szoval szerintem hagyd ott azt a szar orszagot.👍

Csakhogy én is hozzászóljak.

Én nő vagyok, 3 éve élek itt lassan Angliában, én is a munkalehetőségek miatt jöttem ide.

Többféle munkahelyen voltam, dolgoztam már lengyelekkel, litvánokkal, románokkal, angolokkal, és lehet engem elfogultsággal vádolni, de nekem az angolokkal voltak a legjobb tapasztalataim.

Ahány helyre kerültem és angol volt a munkatársam vagy a főnököm, azok szinte mindig segítettek, pedig mikor kijöttem nem tudtam annyira angolul, mégis, nagyon odafigyeltek arra értsem, el is mutogatták. Egyáltalán nem zavarta őket, hogy magyar vagyok, nem éreztették velem. Keményen dolgoztam, illedelmes voltam, ez elég volt hogy megszeressenek.

Persze tudom, köztük is vannak undorító emberek, mint bármely más nemzetnél, mostani melóhelyemen is ismerek nagyon bunkó, beképzelt, arrogáns angolt, a normális angol főnököm is szídja őket nekem.

A lengyelekkel és litvánokkal voltak hasonló tapasztalataim mint a kérdezőnek, nem sulis és nem is buszos, munkahelyi hátrányos megkülönböztetés. Valahogy egyből kiszúrják, ha valaki nem közölük való, és legyen akármilyen a személyisége, utálni fogják és aszerint is bánnak vele. Egyik akkori magyar munkatársam aki tud oroszul, értette mikor a litvánok melóhelyen azt beszélték egymás között saját nyelven, hogy utálják a magyarokat. De nemcsak a magyarokat, bárki mást aki nem litván/lengyel. Komolyan a lengyeleknél, litvánoknál rasszistábbat nem láttam, úgy bánnak a más nemzetiségűekkel mintha nem is emberek lennének hanem eltaposandó féreg, ott rúgnak beléd és kötnek beléd ahol tudnak. Saját nyelven rikácsolnak, erős akcentussal törik az angolt és ha nem érted lecs*<>sznek hogy te nem tudsz angolul.

Kevés kivétellel velük nagyrészt rossz tapasztalataim voltak velük.

A románok más tészta, azok kétszínűek, belevigyorognak és röhögcsélnek a pofádba de a hátad mögött kibeszélnek és bármikor hátba döfnek, plusz nagyon nagy s*פggnyalok a főnök felé.

És mondom, angolok között is vannak szemetek, de ez az arány fordítva volt ahogy észrevettem, a legtöbb angol akivel beszéltem és dolgoztam, rendes volt velem, értékelte jól dolgozom.

Munkahelyen ahol nagyrészt angolok vannak, ott megengedhethetetlen a hátrányos megkülönböztetés, akár nemi, nemzetiségbeli, vagy fogyatékosság szerint. Aki hátrányosan megkülönböztet valakit nálunk, az rögtön repül. Az egyik ott dolgozót piszkálták azért mert kicsit lassú, kicsit visszamaradott szellemileg, de attól még tud dolgozni, akik őt csúfolták azokat nem láttuk soha többé.

Mellesleg, a kedvesem is angol, egyik munkahelyen ismertem meg. Előtte szinte csak magyar partnerem volt, és egy külföldi de nem angol, de az angol párom magasan veri az összes többit akivel előtte dolgom volt. Annyira figyelmes, kedves, odaadó, igazi úriember, mindig kiáll mellettem, és még jóképű is! Néha el se hiszem hogy vele vagyok, mondtam is neki, hogy túl jó nekem. És nem érdekli nem vagyok angol, azt mondta az se érdekelné ha akár német, francia vagy orosz vagy mit tudom én mi lennék, magamért szeret.

Az előző magyar partnereimmel is csak rossz tapasztalataim voltak, vagy hazugok voltak és megbízhatatlanok, vagy nagyképűek, vagy tutyi-mutyik, vagy csak ki akartak használni. Biztos köztük is van igazi férfi, de olyannal vagy nem találkoztam, vagy már komoly kapcsolatban volt, a maradék pedig selejtes volt....(Nagyrészt még rondák is).

Többször utaztam buszon egyébként, legtöbbször nem angol volt a soför, a legbunkóbb velem egy színesbőrű volt mert számára túl nagy (10 font) pénzzel akartam fizetni.

Egyik nap egy idős angol soför volt (felismertem ahogy beszélt), annyira kedves volt, drágámnak hívott. :D Mikor voltam pub-ban a párommal, ahol nagyrészt angolok voltak a párom barátai, volt aki kezet is csókolt nekem.

Munahelyemen az egyik angol srác néha meg is ölel. :D

Személyiségfüggő egyébként, attól is függ, melyik társadalmi rétegből származik, hogyan van nevelve.

Legtöbbjükre igaz, hogy meg vannak nevelve. Azért is tűnhetnek kétszínűnek, mert ugyebár szinte mindenkivel udvariasak, kedvesek, még azzal is akitől a rosszullét kerülgeti őket, mondván, ők csak udvariasak. Persze ha kedvesek az emberrel, nem feltétlen jelenti azt, hogy azért mert kedvelnek. De ha beavatnak a személyes dolgaikba és még mindig kedvesek, az azt jelenti, hogy bírnak is. :D (Tapasztalat).

Hangsúlyozom, van köztük bunkó is akit nem érdekel az etikett és mindenkivel, más angolokkal is ugyanúgy pökkhendien viselkedik.

Persze ezek csak az én tapasztalataim, nyilván nem ez a legmérvadóbb, ahhoz több ember beszámolója szükséges, attól is függően, mely város, mennyi ideje, és mely társadalmi réteg közül kerülnek a delikvensek.

Bocs mert hosszú lett.