Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Hogyan kell normális párbeszéd...

Hogyan kell normális párbeszédet folytatni?

Figyelt kérdés
Új munkahelyre kerülök vasárnap. Eddig sose sikerült normális kapcsolatot kialakítanom a kollégákkal, pedig kedves vagyok de tuti látszik rajtam hogy feszengek meg fogalmam sincs mit mondjak, és kényelmetlenül érzem magam. gondolom ezért nem szeretnek. de nem direkt csinálom, tényleg fogalmam sincs róla, hogy mit kell mondani (vagy kérdezni) az embereknek/től. mindig is csodáltam azokat akik simán minden gond nélkül 'lefolytatnak' egy apró beszélgetést, és tök természetesnek látszanak meg minden, és persze mindenki imádja őket.. mit kell mondani így első körben? mondjuk, lesz valaki aki majd betanít, hogy barátkozzak vele össze? nem is igazán tudom hogy fogalmazzam meg ezt a kérdést.. minden válasz /tanács jól jön ami erre vonatkozik.. 23L
2018. dec. 21. 21:19
1 2
 1/12 A kérdező kommentje:
hozzátenném úgy félig meddig poénként, hogy még mellem sincs amit kirakhassak hogy legalább a férfiaknak szimpi legyek..💁🏻‍♀️
2018. dec. 21. 21:20
 2/12 anonim ***** válasza:
Add önmagadat. Nem kell az ilyen fúlspekulálni. Ők is csak ugyanolyan emberek, mint te. Próbáld magad jól érezni a bőrödben és ez kihatással lesz kívül, belül.
2018. dec. 21. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 A kérdező kommentje:
Igen, de én nem vagyok olyan aki annyira szeretnivaló lenne (persze ha jobban megismer az ember, lehet hogy szimpi leszek neki, de a munkahelyi kapcsolatok csak sima felszínes 'barátságok'), a legtöbb ember simán csak furának meg félénknek tart, és alapból elkerül. nekem valahogy sose ment a "small talk", nem tudom mit kell mondani. ezért kérdeztem rá. esküszöm annak örülnék a legjobban ha valaki írna egy párbeszédet amit betanulhatnék mert úgy érzem máshogy nem is menne a kommunikáció.
2018. dec. 21. 21:58
 4/12 anonim ***** válasza:
lol, kajak magamra ismertem. Én is tök ilyen vagyok!! Nekem szerencsém volt, és egyik kolléganőm felkarolt a furcsaságaim ellenére, és mindig ő kezdeményezett felém, érdeklődött, kérdéseket tett fel, amitől egyre jobban megnyíltam felé és tök jóba lettünk!! Sokszor hozott nekem kaját, kisebb ajándékokat! jó érzés volt, ahogy gondoskodott rólam és szerintem azért csinálta mert sajnált, hogy ennyire zárkózott vagyok! A többiekkel is jó volt a kapcsolatom, de sosem tudtam egy jót beszélgetni velük és emiatt nem is alakult ki közöttünk olyan szoros barátság! 32/F
2018. dec. 21. 23:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:

Hát, lehet, hogy nekem 45 évesen még nincs elég élettapasztalatom :DDD, de szerintem egy munkahelyen alapesetben dolgozunk. Vagyis, ha beszélgetünk, akkor a munkáról beszélgetünk. A te esetedben ez egy darabig azt jelenti, hogy kérdezel, érdeklődsz, segítséget kérsz.

Aztán majd alakul... Várd meg, ki mit mond magáról, mi a szokás. Rosszul veti ki magát, ha az új ember hamar nagyon kitárulkozik - arról nem is beszélve, hogy vissza is élhetnek ezzel.

Alapesetben egyébként mindenki arról beszél, ami foglalkoztatja. A kisgyerekes szülő arról, hogy tegnap milyen jól érezte magát a kisfia a játszótéren; vagy arról, hogy ismét belázasodott, és ő meg totál el van keseredve, hogy többet beteg a gyereke, mint amennyit óvodába jár.

A másik meg kertészkedik, és örömmel meséli, hogy a hétvégén végére értek a metszésnek, most már csak a lemosó permetezésre kéne egy alkalmas napot kifogni.

Te meg majd arról, ami a te életedben zajlik. És elsősorban azzal fogod megtalálni a közös hangot, aki hasonló élethelyzetben van, és örömei-gondjai hasonlóak a tiédhez.

2018. dec. 21. 23:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
Bocsi, tanáccsal nem tudok szolgálni, mert én is teljesen ilyen vagyok, de azért remélem valaki ír néhány ötletet. :)
2018. dec. 21. 23:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:

#4 velem is pont ez volt egy előző munkahelyen, a másik lány épp az ellentétem volt, hangos, mindenki szerette, és totál szeretettel mondom hogy nagypofájú, egy csomó helyzetben védett meg meg ilyenek, vagy simán felkapott és cipelt, ő ilyen nagyobb darab (erős, nem kövér) volt nálam :D kár hogy ritka az ilyen.. még mindig nagyon hiányzik, de már mindketten otthagytuk a helyet (még az országot is). mostmár egyedül kell boldogulnom :(


köszi a többi választ is :) egyébként nem akarok személyes dolgokról beszélni, épp azt akarom 'megtanulni' hogy hogyan beszelhetnék felszínes hlyeségekről, mint az emberek többsége, mert ilyen párbeszédek zajlanak 99%ban :/ nyilván dolgozik az ember, de azért kommunikálni is kell, meg nem rossz ha van ott legalább egy valaki akivel együtt tudtok lenni. úgy kicsit elviselhetőbb hogy dolgozni kell :)

2018. dec. 21. 23:51
 8/12 anonim ***** válasza:
Én is ilyen voltam, de már olyan rég óta vagyok össze zárva a kollégákkal, hogy annyira megismertem őket, hogy teljesen önmagam vagyok előttük. Persze ehhez kellett nekem kb 2,5-3 év anno, de végül sikerült és a 23 fős személyzetből kb 20 ember szereti is a h*lye fejem. Úgyhogy ha más nem az idő megoldja.
2018. dec. 21. 23:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:
nyáron költözök innen is, szóval csak addig lesz ez a munka, már ha egyáltalán nem váltok addig is. lehet értelmetlennek tűnik hogy ilyen kevés időkön parázok, de nekem ez a kevés is olyan szenvedés, és tudom hogy kihat a magánéletemre is ha szomorúan jövök haza. hlyeség de néha úgy megviselt hogy képes voltam sírni is itthon. egyre jobban bánt hogy mennyire igyekszek, és mégse szeret (vagy mondjuk úgy kedvel) senki, csak mert félős vagyok és nehezebben nyílok meg. nem vagyok rossz ember.. :/
2018. dec. 22. 00:14
 10/12 anonim ***** válasza:

Veled komoly baj van, ha egy munkahelyen azt várod, hogy szeressenek. Ha ez annyira megvisel, hogy még sírsz is, akkor legjobb, ha pszichiáterhez fordulsz.

Az várható el, hogy normálisan, korrektül viselkedjenek veled.

2018. dec. 22. 01:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!