Hogyan legyek népszerű anélkül hogy feladnám az elveimet?

Teljesen megtudlak érteni, ez a korai érés sajnos kisebb fajta magánnyal jár, viszont nálad van az úgymond "irányítás" mivel te már előrébb jársz mint ők,ettől függetlenül élvezni kell neked is az életet.:) Én is sokszor egy jó kiadós beszélgetésre lennék vevő, nem csak az ilyen átlagos beszélgetésre hanem érdekes témák boncolgatása..stb

Szerintem próbálkozz neten ott biztos hasonló ember van ha csak beszélgetni akarsz. A népszerűség meg nem így működik. Az egy folyamat és az ember csak úgy lehet népszerű és egyszerre boldog hogy ha hű marad önmagához.

Gondolom az a bajod, hogy bátrabb szeretnél lenni, aki kimeri fejezni magát tömegek elōtt, nagyhangú, magabiztos. Erre nincs különösebb recept, nem is azon múlik, hogy feladd az elveidet, hanem felkösd a gatyád.

Megmutathatod kis bátorsággal az “igazi oldalad”, de arra nincs garancia, hogy imádni fogják az emberek, ezt el kell fogadni. Bátran megmutatni épp azt jelenti, hogy nem érdekel mások véleménye. Te abban a paradoxon helyzetben vagy, hogy egyszerre akarsz másoknak megfelelni de önmagad lenni. Ez talán elég ellentmondásos. Némi önismerettel és önbizalommal elismeri az ember, hogy van aki kedvelni fogja ōt így, ha önmagát adja, mások véleményével nem foglalkozik. Ha neked alapból az a célod, hogy népszerū légy, mindenkinek megfelelj, pláne egy általad leírt sületlen társaságban, az eléggé veszett ügy.

Mit szoktál tenni annak érdekében, hogy ne tartsanak unalmasnak? Vannak hobbijaid? Mirōl szoktál társalogni?

Mindenki buta körülötted, vagy csak te látod így, önmagadat idealizálva? Lehet, hogy csak lekéne szállni a fellegekbōl? Talán jobban megismernél másokat ahelyett, hogy zárkózottan ücsörögsz, akkor talán rájösz, hogy vannak közös dolgaid másokkal. Pl. vicces hogy leunalmasozol másokat, miközben a leírás szerint te is az vagy? Akkor meg mièrt lennél aaanyiraaaa különb? Talán jobban hasonlítasz rájuk, mint gondolnád.