Hogyan lehetnék nyitottabb az emberek felé? Kevésbé szégyenlős? És hogyan tehetnék szert önbizalomra?

Ne félj, ha rosszul mondasz valamit, nem téged nevetnének ki, hanem a szövegkörnyezet miatt, hogy hülyén jön ki :)

Nézd, én felvidéki vagyok, s mivel magyar környezetben, magyar községben, magyar családban nőttem fel, nem tudok szlovákul. Vagyis, megértem, de beszélni nem tudok, mert nem jutnak eszembe a szavak. A ragozást nem is mondom, mert ebben a nyelvben borzalmas, mindent hím-, nő- illetve semleges nemben kell ragozni, ami nehezebbé teszi, és ha rossz végződést teszel, már nem értik meg, mert nincs értelme. Nagyon nagyon sokszor nem vagyok képes magam kifejezni, főleg munkahelyen, mert a kollégáim java nem tud magyarul. Képzelheted milyenek lehetnek a mindennapjaim. Eleinte rettegtem, hogy mindig rajtam fognak mulatni, és bántani fognak, de már le se sz.rom. Kit érdekel, hadd nevessenek. Meg kell tanulni másokkal nevetni, magadon. :)

(Hozzátéve, nem azért nem tudok szlovákul, mert nem akarok tudni, hanem mert valahogy nincs meg bennem az a kompetencia, ami ehhez kell. Sok nyelvet tanultam már: angolul, németül, olaszul, finnül, norvégul, oroszul, latinul probléma nélkül megértem a szöveget, de magamtól nem tudok egy épkézláb mondatot összehozni, mert nem jutnak eszembe a szavak. Ez van.)

Nem tudom, hány éves vagy, de ha fiatal, majd kinövöd, "kiéredsz" belőle, én is ilyen voltam. :) ha meg nem, szándékosan helyezd magad olyan szituációkba, ami megköveteli, hogy lépj ki a komfortzónádból. Meg lesz az eredménye, és nagyon büszke leszel magadra. Hajrá! :)

A külsőd meg majd alakul, avval törődj a legkevésbé. :)