Ha minden nap iszok egy sört, vagy egy-két pohár bort, akkor már alkoholista vagyok?

Kéthavi vagy 60-napos próbának is hívják azt a tesztet, ami ezt orvosi értelemben egyértelműen eldönti.

Ha képes vagy megállni, hogy két hónapig egy cseppet se veszel magadhoz semmiféle alkohol tartalmú dolgot (tehát még rumos bombont sem akármennyire is jólesne), akkor még egész biztosan nem vagy alkoholista. Ha már nem bírod ki, akkor alkoholista vagy. Persze az alkoholizmusnak is vannak különféle fokozatai. Szóval nyugi, lehet az még sokkal rosszabb is. :)))

Egyébként szerintem ez az egész alkoholista dolog ebben a formában egy marhaság. Az oroszoknál hatalmas hagyománya van a vodkázásnak. Nincs is szinte olyan család, ahol ne ezzel kezdenék a napot, meg nap közben is le ne tolnának egy-egy pohárkával, főleg fagyos teleken. Nagyapáink, dédnagyapáink a napot egy kupica pálinkával kezdték, délben egy pohár fehérborral tetézték. Nyavaja esetén égetett szeszes forró teát ittak és betakarództak vele, ez volt az un. "kalapkúra". De nekem úgy is remekül megy, hogy erősebb náthás állapotban a havertól kapott két kupak, méreg erős házi körte pálesz beletölt 3 deci forró, bőségesen mézes teába és ezt a koktélt minél gyorsabban felhajtani. Este meg egy jó csípős, kínai szecsuáni tál, elalvás előtt...

Másnapra kiizzadja az ember a bakteriális fertőzéseket és kutya baja.

A régiekre visszatérve ha vendég jött, mindig volt pálinka meg bor az asztalon. Mégse nevezte ezért őket egy okoskodó, jobb dolga nincs észlény sem alkoholistának.

Mégis a parasztoknál a tanyákon nemigen volt beteg ember és ha valami baleset, (pl. egy golyó a háborúban) nem érte őket, akkor 90 alatt nemigen haltak el. Sokkal jobbak voltak az egészségügyi statisztikáik, mint pl. nekünk. Igaz, izzadtak is rendesen a földeken meg a háznál is egész életükben mellé...

Ma meg már - javuló életszínvonal ide-oda - szerintem a 70-nek is sokan örülnének - beleértve a nagy antiALkoholista orvosokat is...

Én gyakorló alkoholfogyasztó vagyok napi szinten. Az évek alatt azt tapasztaltam,hogy nem a mennyiség és a rendszeresség a lényeg, hanem az hogy milyen körülmények között teszed.

Én azon az elven vagyok,hogy akkor lennék alkoholista,ha annyit fogyasztanék, amennyit már a szervezetem nem tud feldolgozni Ami a testi/szellemi/lelki egészségem kárára, tehát tisztán mérhető,látható tünetekben is jelentkezne. Az ítélőképességem jelentősen csökkenne, a fizikai állóképességem nagy mértékben csökkene pld

itt többen mondták,hogy a régi emberek,akik a földeken dolgoztak, vagy egyéb nagy fizikai igyénybvevétellel járó munkával foglalkoztak naponta ittak pld töményet.

A kulcs itt azon van,hogy mennyi és milyen minőségű testi erőkifejtést végzel naponta.

Ha kevés az energiafelahsználásod és keveset alacsony intenzitással mozogsz,akkor bizony az az 1-2 üveg sör, vagy 1-2 pohár bor, vagy 1-2 feles bőven elég.

ha viszont ezek az erőfeszítések nagyobbak,hosszabbak,intenzívebbek, mellette bőven iszol folyadékot, és eszel, akkor ennek a többszöröse, két háromszorosa is feldolgozható a szervezet számára és mégcsak beccsiccsentve sem nagyon leszel, max kicsit jobban szédülsz egy ideig.

A lényeg,hogy lemozogd, egyél és igyál eleget nem alkoholos folyadékot.

A bőjt persze itt sem árt időnként,mert egy idő után felhalmozódik a mindennapi alkoholfogyasztás apróbb hatása egy idő után, úgy mint a túl sok evés esetén,vagy a túl sok kávézás stb esetén is.

persze élhet valaki teljesen alkohol nélkül is és nem vitatom,hogy aki jelentősebb és rendszeresebb alkoholmennyiséget fogyaszt ott azért fennállnak egészségügyi kockázatok,de korántsem olyan nagy mértékben, mint amit alkoholizmusnak hívunk.

Én alkoholizmusnak csak azt nevezném,amikor felborul a valóságérzékelés is.

Pld az sztem sokkal nagyobb problémaforrás,hogy az emberek mozgásszegény életmódot folytatnak, folyamatos stresszben vannak, mert az valóban kikészíti a szervezetet, minthogy elfogyasztasz napi 1-2 üveg sört...