Tisztelitek az ételt, amit megesztek ?

10: mondjuk ezt rögtön le is írhattad volna a kérdés alatti magyarázatban... Nem mindenki érti ugyanazt "tisztelet" vonatkozásában....

Nálunk mindig meg van terítve, akkor is, ha home office-ban egyedül ebédelek itthon. Ugyanúgy eszem, mintha étteremben lennék. Tehát nem lapátolom be kanállal a nokedlit, vagy hasonló...

De én ezt sose társítottam "tisztelettel" - pusztán az igényességgel.

Kaját meg nem szoktunk kidobni, mert annyit főzök, amennyi kell. Pár év tapasztalat után ezt jól be leeht lőni...

Jobban esik, normális környezetben, megterítve. Nem zabálok, mint egy állat. Normálisan eszem. Vannak kedvenceim. Azokat enni már szinte szertartás.

De nem gondoltam még eddig arra, hogy tisztelem. Nekem erről az jut eszembe, hogy nem játsszunk az étellel, nem pazaroljuk és nem dobjuk ki. Első kettő igaz rám. Harmadikra törekszem, de néha becsúszik egy-egy hiba.

Nálam evés kétféleképp lehet: munka, feladat közben, amikor mindegy mit, csak, hogy bírjanak "forogni" az agyamban a fogaskerekek (lsd. az evés, mint biológiai/fiziológiai szükséglet), valamit "bekapok".

S van az, amikor az evés egy ráérős szertartás, és akkor megadom a módját. Olyan is van, amikor utóbbi helyzetre direkt rákészülök, ha pl. valami olyan különlegességet sikerül beszerezni (Ilyen volt pl. legutóbb a rénszarvas-hús,amit egyenesen Norvégiából kaptam egy kedves közeli barátom kinn élő unokahúgától. Na például ilyen különlegességet nem lehet csak úgy bekapni, befalni - azt ki kell élvezni. )

#15

Azért láthatóan te sem szakadsz meg a munkában, ha ráérsz gyakorizni, a pontjaidból ítélve 0-24-ben!

Mindenkinél mások a prioritások.

Van aki gyakorizik, de mégsem csomagolópapírból zabálja a parizert.

Igyekszünk nem kidobni ételt. Ha mégis úgy alakul, hogy igen, minden falatot sajnálok.

De megteríteni nem szoktam. Sőt, nagyon is szeretek kényelmesen otthoniasan enni. Ami azt takarja, hogy nem vagyok rest egy sült krumpli-sült csirke párost kézzel elfalatozni. Persze ha az étel igényli, akkor késsel-villával eszek.

Viszont ha van időm, meg kedvem, meg olyat eszek amit nagyon szeretek, igazán élvezettel tudom elfogyasztani. Minden falatot amilyen lassan lehet olyan lassan nyelek le, és élvezem az ízét amíg csak tudom.