A középkor kenyerei alapvetően mind "teljes kiőrlésűek" voltak? Mi különböztette meg azidőben a különböző rétegek kenyereit?

A mai emberek zöme tuti fanyalogna, meg is értem, én is azt tenném, hisz máshoz vagyok szokva.

De ha azt eszed gyerekkorodtól kezdve s ha szegény vagy, örülsz, ha van bármi ehető, na akkor nem fanyalogsz, max. nem ízlik, de benyomod, mert enni kell.

Az én családomban egyébként a teljes kiőrlésű kenyér dívik, sokkal jobban szeretjük, mint a fehéret (bár én személy szerint sok esetben a vegyeset preferálom. de inkább legyen 100% tk, mint 100% fehér. csak keljen meg jól, a tk kenyérnek több idő kell, azt tapasztaltam). Ez ízlés dolga, de persze megszokás kérdése is lehet. A rozsot nem szeretem, igaz, a gabonákat általában nem preferálom, de finomnak azért finom egy könnyed kelt tészta.

Só nélkül brutális lenne, múltkor kimaradt a kenyérből a só, na az sokat rontott rajta, persze elfogyott, mivel sós valamivel ettük... De ha nem szoktam volna hozzá a sóhoz, bizonyára más lenne. Csak jusson be a szükséges só a szervezetembe természetes forrásból, az azért kell.

Azért a középkor baromi hosszú volt ám, és a nagyobbik felére nem annyira jellemző amit leírtál.

A középkor valami 500 körül kezdődött, akkor nyilván még elég nagy káosz volt, gondolom ilyen afrikai - , délkelet-ázsiai "kenyérlepény" szerű kenyerek voltak. Ezek ilyen kövön sült -vagy szárított- vékony lepények.

A későbbi középkorban már volt tudatos gabona termesztés, így annyi búzát, rozst, kukoricát termeltek, amennyi kellett.

Volt finomliszt! Luxus termék volt, de volt!

Volt kovász! A kovászt aránylag hamar feltalálták, a sör, és a kenyér élesztő fejlesztése, kísérletezgetés, finomítás, kéz a kézben járt, és széles körben elterjedt.

A só... hát és végül is az előállítása nem volt olyan drága, de mivel hűtő nem volt, és a sózással való szárítás volt a leghatékonyabb tartósító eljárás, ezért keresett cikk volt, ezért olyan adót dobtak rá, hogy a lehető legnagyobb bevétele legyen belőle a királynak.

Ami nem azt jelenti, hogy nem volt só, meg nem használták, hiszen akkor nem lett volna belőle bevétel. Csak jóval kevesebbet használtak belőle.

De ez is változott, időben is, meg országonként, királyonként...

Az egyáltalán nem igaz, hogy fűszer nem volt.

Egy átlag háztartásban 5-ször annyi fűszer volt, mint manapság, egy átlag háztartásban!!!

Nézz utána a középkor fűszereinek, meg fogsz lepődni!

Egyébként alapvetően igazad van.

Egy kézműves, "házi" kenyér, manapság is teljesen más, mint egy akármilyen bolti adalékos kenyér.

És ez az adalékolt felpuffasztott agyonfinomított kenyér azért alakult ilyenre, mert nagy általánosságban erre volt igény.

Hiába divat manapság a kézműves termékek, meg a természetesség, stb, ezek csak üres szavak. Ha 100 ember megkóstolja az adalékmentes hagyományos kenyeret, 99 inkább elmegy az osanba "házi jellegűért" mert "az jobb".