Vonzás törvénye! Mitől függ, hogy az egészből nem lesz önbecsapás?

Ez nem bevonzás, rossz megfogalmazás, hanem gondolati kép-fizikai valóság találkozása!

A vonzás törvényének a lényege, hogy egy gondolatot koncentráltan, akaratlagosan a figyelmed terében tartasz és addig mész, ameddig a fizikai valóság nem találkozik a fejedben lévő képpel.

Negatív szinten ez jobban működik. Pozitív szinten viszont kevésbé.

Ez is valamiféle természettörvény lehet.

Vonzás törvényében nem hiszek. Max abban, hogy ha valaki nem hisz abban, hogy valami sikerülhet, akkor nem próbálja meg, így nem éri el azt a célt. De racionális döntés, ha nem próbál meg valamit, ha arra tényleg nincs esélye.

Nem attól következik be valami mert hiszünk annak bekövetkeztében.

A gondolatainknak nincs hatása rajtunk kívülálló dolgokra.

Ezt a mágikus gondolkodást a pszichó szakemberek nem tartják normálisnak.

Túlzott pesszimizmus probléma. A racionális a normális. Ez nem túl optimista, nem túl pesszimista.

Az úgy kell tenni, érezni, beszélni szituról egy ismerősöm jut eszembe.

Ő sikeres, gazdag szeretett volna lenni. Próbált úgy tenni, mintha már sikeres lenne. Ilyen (aki tényleg az valamilyen területen) emberek társaságát kereste.

Az életéből mindig csak annyit mondott el, amiből úgy tűnhetett, hogy tényleg az. Jó munkája van, sok pénze stb.

Igazat mondott végig, mégis becsapott.

Pl megtakarításról és lakásvásárlásról beszélt. Úgy tűnt, hogy már összeszedett egy lakásra valót.

Ehelyett kiderült, hogy hitelbírálati díjra gyűjtött, hitelt vett fel, az önrészt az anyja adta, ketten vették és költöztek be.

Neves modellügynökségekről, hostesskedésről, fotóalbumról beszélt. Mintha jól fizetett modell lenne.

A neves ügynökségekre sosem hívták végül. Csak regisztrációig jutott.

Azt véletlenül tudtam meg, hogy a hostess munkája szórólaposztás.

Szóval elég hülyén jött ki, hogy úgy tett, úgy beszélt....pláne, mivel sikertelen banki alkalmazottként lenézett végül. (amikor szórólapotott)