Folyamatosan a kisállataim halálát álmodom, miért?

Szerintem szeretethiányos, önbizalomhiányos lehetsz; és félsz, hogy egyedülmaradsz.

Gondolom befeléfordulós vagy, és csak a mélyebb barátságok érdekelnek, a felszínesek nem, csak olyanok , amikben tényleg van érzelem, igazi szeretet köt össze benneteket; tehát gondolom talán nem nagyon vannak barátaid; de nincs is mondjuk talán igényed sok barátra; de szóval hogy kevés barátra-barátságra van igényed; de azok igaziak, mély barátságok legyenek. Ezek már csak így külön.

De szóval lehet, hogy az lenne a célja ennek az álomnak, hogy 'szedd össze magad, és ne félj az egyedülléttől'. Pl valaki ilyet szokott mondani, mondjuk ezt nem kimondottan baráti kontextusban, hanem szerelmi, de kicsit idevág a témába, idekapcsolódik, hogy tehát pl te legyél önmagadban egy ragyogó nap; és ne pedig egy félhold; és tehát akkor pl szerelem terére levetítve mondjuk , szóval; ne egy félhold legyél, aki talál magához egy másik félholdat, és tudtok együtt gurulni, hanem legyél önmagadban egy ragyogó nap, ami önmagában is fényes. De szóval tehát, most a szerelmet kivéve, mert szerintem ez nem erről szól; de szóval az lehetne az álomnak a lényege; hogy "válj egy ragyogó, kerek nappá." :) Ezt meg amúgy hallottam valahol. :)

Szerintem meg félsz, hogy meghalnak, esetleg félsz hogy valamit elrontottál. Lelkiismeret furdalásod van.

Amikor nekem hörcsögeim voltak, néha nem adtam nekik minden nap enni. Persze nem éheztek, sőt jó súlyban voltak, de még a haláluk után is (sokáig éltek) évekig azt álmodtam, hogy éhenhaltak, különböző helyeken... :(

"az az önbizalomhiányos,aki kifele forduló,meg nagyszájú. A csendes emberek mind magabiztosak,mert nincs kényszerük arra,hogy játsszák a fúdekemény csávót,közben a tésztaszűrőn áteresztett langymeleg fos is keményebb tőlük"

Kétféle önbizalomhiányos van; az egyik , amelyik nem foglalkozik másokkal, a másik meg, aki leplezni próbálja, és nagyok akar barátkozni, meg minden, de szóval átesik a ló túloldalára. Akikről te írtál, őket én "ál-egoistáknak" hívom. Vagy max energiavámpírnak, mert mindig kell, hogy körülugrálja őket egy "slepp", és akkor attól érzik viszonylag jól magukat, és tőlük gyűjtik be a figyelemenekrgiát,és örülnek, hogy valaki foglalkozik velük. Meg tehát szal van, aki tényleg van, aki önvédelemből elzárkózik sokszor mások elől, van a nárcisztikusok között is talán valódi nárcisztikus, meg akit én írtam, az ilyen "ál-egoista", "ál-nárcisztikus", aki valójában önbizalomhiányos, és annyira akarja mutatni, hogy ő rendbenvan önértékelésileg; hogy átesik a ló túloldalára, hogy elsőránézésre nárcisztikusnak fog tűnni, sőt, lehet, hogy még másodikra, meg harmadikra is.

#5

"A csendes emberek mind magabiztosak,mert nincs kényszerük arra,hogy játsszák a fúdekemény csávót"

Ez egyáltalán nem igaz. Én csendes vagyok és az önbizalmam a béka segge alatt van. Azért vagyok csendes, mert hozzászólni sem merek az emberekhez.