Normális dolog ez?

Fiatalon észrevettem, hogy hajlamos vagyok álmodás közben ráeszmélni, hogy álmodom. Idővel rájöttem, hogy mi is a tudatos álmodás, viszont azóta nincsennek rémálmaim. Tudom, hogy álmodok, és tudom, hogy nem lehet gond. Pedig a tudatalatti képes érdekes dolgokat kitalálni, biztosan tudjátok, rossz érzést kelteni az emberben. Viszont én bármikor potenciális veszélyt látok az álmaimban (akármi legyen, személy, vagy tudomisén, álmodtam már fekete alakkal, halottakkal, vagy hogy az istállóban vívtunk élet halál harcot) azonnal megakarom ölni. Lehet köze ennek ahhoz, hogy tudatos álmaim alatt nem szexelek mint más álmodó, hanem embereket ölök? Nem vagyok pszichopata, szimplán jól esik álomban kiélni azt amit a valóságban nem lehet. Vagy kamionok elé ugrok, tesztelve milyen egy álomban. Vagy kések szúrok magamba. ELOTTE BEBIZONYOSODOM, HOGY ALMODOK, valamiféle tesztel, mint az orr befogása, ujjak számolása, stb. Nem szoktam kábítószerezni sem. Tehat normalis, hogy az embernek nincsennek remalmai? Talan az utobbi 5 evben 1 volt akkor is azthittem megbolondultam, mert ittvolt az ágyban még egy belőlem és megfojtogatott.