Az univerzum tényleg nem hallja meg azt a kétségbeesett, egyetlen vágyamat, amit nap mint nap mantrázok?

Semmi másra nem vágyom ebben az életben,csak hogy végre szabad legyek.Nap,mint nap könyörgök a jóistenhez,az univerzumhoz,az égiekhez,hogy vegyék magukhoz azt az utolsó alkoholista,láncdohányos élősködőt,aki tönkreteszi az életemet,de semmi nem történik...A jó emberek hullanak,mint a legyek,de az ilyenek élnek és virulnak 70évesen is. Nagyon depressziós vagyok.Tudom,hogy butaságnak tűnik,de aki olvassa ezt a kérdést,megtenné,hogy egy gondolat erejéig üzen a világegyetemnek,hogy teljesüljön ez az álmom? Tényleg nincsenek nagy igényeim,csak hogy új életet kezdhessek végre...