Szexualitás és ezotéria kapcsolatáról milyen tapasztalataitok vannak?

#19.

A buddhista iskolák egymásra épülnek. A legősibb, legrégebbi buddhista ösvény a hínajána, aminek a mai napig fennmaradt, nagy számban és világszinten jelentősen meghatározó iskolája a théraváda. Ennek a szentiratai a legősibbek. Jelentős része a szuttáknak a történeti Buddhától és tanítványaitól származik, illetve visszavezethető hozzájuk valamilyen szempontból. Ezeket először a szerzetesi közösségek énekek stb. formában adták tovább, majd a buddhista zsinatokkor lejegyezték őket. Emiatt nevezik ortodox buddhizmusnak is. Ezt követte a mahájána. Értelem szerűen a mahájána elfogadja a hínajána összes szintiratát kanonikusnak (tehát a páli kánont vagy a Tipitakát), ugyanakkor a gyakorlat nem ezek köré összpontosul, hanem a mahájána szútrák köré. Ezek később kolostorokban lejegyzett írások, ugyanakkor ezeknek is vannak korábbi előzményeik a szájhagyományokban. Valószínűleg egy része ezen tanoknak is a Buddhától, valamint a tanítványaitól érkezett. Sok esetben találkozhatunk pre-mahájána részekkel is hínajána írásokban. A mahájána voltaképp egyfajta "reformáció" a buddhizmusban, ami más, szintén a megvilágosodás szempontjából lényeges dolgokat (is) kidomborít, emellett szélesebb körök gyakorolhatják. Szellemisége itt is buddhai. Ennek az ösvénynek egy lenövése a zen. Ezt követte a vadzsrajána, ami már elég késői buddhizmus. A legtöbben a kezdeteit a mahájána gondolkodás továbbfejlődésének tekintik. Léteznek pre-tantrikus utalások korábbi hínajána és mahájána szövegekben is. Például a Szív-szútra, Lótusz-szútra stb. mantrákkal indulnak, ami a vadzsrajána eszköze. Ezt követően persze újabb tantrák jelentek meg. Itt már a tan nem csak a Buddha tanaiban gyökerezik, hanem a mahásziddhákéban is, akik téridőn kívüli lényeg, szellemek, istenségek szavait tolmácsolták. Ennek egy lenövése lesz majd a dzogcsen, amit több tibeti vadzsrajána iskola szintén gyakorol. A dalai láma például dzogcsenmester is.

20: buddhista szemszögből így is van. Pont ezért nem lehet a megvilágosodás cél, hiszen az feltételezi, hogy a megvilágosodás "ott" van és nem "itt". Márpedig a Buddha természet mindenkiben ott van. Ehhez viszont el kell tévedni előbb, követni egy gyakorlatot, hiszen egy ugrásból nem szoktunk visszatérni az "ittbe".

Viszont mint mondtam, engem nem köt ez a keretrendszer, a megvilágosodás nem vízszintes hanem függőleges, ha értesz. Az életünk viszont vízszintes és szerintem élni és eltévedve lenni a legnagyobb tanulópálya.

21: valóban egymásra épülnek ezek az iskolák, de nagyon nincs egyetértés köztük. Példának okáért az eredeti, szerzetesi életet követő gyakorló elutasítja az öt méreg útját, ami egy egészen más út. Számomra ezek az utak alternatív lehetőségek. Ha valaki el is téved, a kérdés, hogy annak az útnak a keretrendszerét, szabályait alkalmazni tudja-e előre mutató módon. Lehet a cél "profán" vagy "szent", a tanulás pontosan ugyanoda juttat el.

#22.

Az állításaid eretnekek, mert a buddhizmus a megvilágosodás elérését hirdeti, nem az életigenlést. Ez a létezés szenvedés, a szenvedést pedig a vágyak okozzák, tehát a vágyakat meg kell szüntetni, hogy megszűnjön a szenvedés. Ha ezt tagadod, akkor eretnek vagy. A buddhizmusnak nincs olyan szigorú dogmatikája, mint a kereszténységnek, de a négy nemes igazság, a kánonok elfogadása, a fogadalmak stb. általános érvényűek. Ha tagadod őket, akkor eretnek vagy. Japánban nem véletlenül nyilvánították eretnekségnek és tiltották be és kezdték el üldözni a tachikawa-ryu nevű eretnek szektát, ami hedonista orgiákat.

A buddhizmusban szerzeti élet van és családos élet van. Nincs egyéb lehetőség. Nemi életet értelem szerűen csak az élhet, aki családos. Ez Tibetben is nagyon régóta így van. Erkölcsi kérdésekben a buddhizmus eléggé szigorú, mert a cselekedetek a vágyakat serkentik, ami a szenvedést serkenti.