A Gízai piramis alkalmas a Lagrange pontok hangolására?

Nem hinném, hogy a mai stílusú és jellegű technológiákat kellene beleértelmezni a gízai piramisokba. Bár filmeken érdekes téma, de úgy tűnik a filmek nagyon megvezetik az embereket és ez letereli a témát a piramisok valóban jelentős történelmi kérdéseiről. És sokan egy űrhajó piramisra már kattintanak is... mert érdekes.

A Lagrange pontok elég fix helyeken vannak és nincs mit hangolni rajtuk, mert azok nem "tárgyi valamik". Azok gravitációs kiegyenlítődési pontok és az égitestek gravitációjától függenek és csak az égitestek gravitációjának megváltoztatásával változnak. Így a Lagrange pontok az égitestek gravitációjával változnak.

Nem vagyok ellene a magán kutatásoknak sem, sőt nagyon is hasznosak és fontosak is, de sajnos sokan badarságokba vezetik a lelkes érdeklődőket...

A piramisoknak kultikus szerepe volt és nem űrtechnológiai.

"olvastam a neten egy kutatótól "

A kutató neve? Melyik egyetemen, kutatóintézetben kutat?

Hol publikálta mindezeket? A kutatási eredményeket tartalmazó cikk DOI-száma?

"AZ érdekel, hogy alkalmas-e rá a piramis?"

Nem. A Lagrance-pontokat a Nap és a bolygók határozzák meg.

A gizai nagy piramis 138 méter magas, éleinek hossza 232,4 méter,

[link]

vagyis a térfogata

[link]

2484449 m^3. Ha feltételezzük, hogy a mészkő sűrűsége 2750 kg/m^3

[link]

akkor a piramis tömege 6832234750 kg (6,8322*10^9 kg).

A Föld tömege 5,9722 * 10^24 kg

[link]

vagyis a piramis tömege a Föld tömegének 1,1440*10^-13 %-a. Ez annyira elenyésző, hogy aligha változtat a Lagrance-pontok elhelyezkedésén, vagy az év hosszán.

"Mert gondolom az őskori ember az elemekkel küzködve, magától nem húz fel három perces lerakással több tonna kőtömböt nem épít fel ennyi piramist egy helyen."

Egyrészt ókori (az időszámítás előtti 26. század már az ókor), nem őskori.

Másrészt de, több tonnás kőtömböket voltak képesek mozgatni - ha nem is három perc alatt, de megoldották.

#3:

"Igen, megoldották, de nem úgy, ahogyan azt hivatalosan tanítják. "

Képesek voltak több tonnás köveket mozgatni:

[link]

"Másrészt pedig nem az i.e. 26. században épültek ezek a leghíresebb piramisok."

De kb. akkor - lásd:

[link]

Az ókorban sem volt probléma a nagyon nagy méretű kövek mozgatás, megoldották, még sokkal nagyobbakat is mozgattak, mint amit általában szokásosan az építkezéskénél hordoztak. És talán érdemes ezt a nagy kövek mozgatásának témáját kicsit tisztázni, mert ma teljesen bizonyosan tudjuk, hogy képesek voltak szállítani óriási kőtömböket. Némi példa mondjuk akkor...

Lateran Obelisk

300 tonnás

Ma Olaszországban, Rómában van.

Ez az obeliszk ie. 1400 körül készült az egyiptomi Karnakban. Tehát az ókori egyiptomiak tudták mozgatni.

Még az ókorban (4. században) Rómába szállíttatta II. Constantius római császár. Mégpedig Alexandriába. Nézzük meg google mapon, kb 650 km-es út.

Temple of Thutmose III (El-Karnak, Luxor) to Alexandria, Egyiptom

[link]

Tehát ezek szerint nem csak az egyiptomiak, hanem a rómaiak is tudtak 300 tonnás követ szállítani még 600 km-re is.

[link]

Másik példa szintén a modern techológia nélküli szállításra:)

1782-ben felállított Nagy Péter lovas szobrának talapzata Szentpéterváron, Oroszországban. 1250 tonnás a kő, beceneve Mennydörgés kő.

A kő szállítása egy korabeli rajzon:

[link]

Lemaradt a Lateran Obelisk.

[link]

[link]