Ez lenne a vonzás törvénye? Tudat alatt ennyire jól csinálom?! Érdemes végig olvasni!

Korábban egyáltalán nem foglalkoztam ezzel a témával, az egészről kb 3 éve hallottam először, de így visszagondolva a szerelmi életem elmúlt kb 6 évére, nálam abszolút működik, már ha ez az, amire gondolok.

Sokáig szerelmes voltam egy számomra teljesen elérhetetlennek tűnő férfibe. Az esély arra, hogy összejövünk, kb 0,1 % volt, mert minden létező akadály adott volt. Mégis rengeteget álmodoztam róla, konkrétan elképzeltem, hogy mikor és hogyan fogunk összejönni. Ennél többet nem képzeltem el csak magát az „összejövést”. Nem tudatosan csináltam, csak egyszerűen nagyon akartam és nem tudtam másra gondolni, végül pedig pontosan úgy történt minden, ahogy képzeltem. Pontosan úgy, és akkor, ahogy álmodoztam róla. A sok akadály miatt nem volt ez egy jó kapcsolat, sok örömöt okozott, de legalább ugyanannyi fájdalmat is (sajnos csak én gondoltam olyan komolyan a párom nem). Már egy ideje ki akartam lépni a kapcsolatból, de nem ment. Mindenesetre nem keseredtem el, mert szentül hittem benne, hogy egyszer majd jön egy fiú fehér lovon, aki imádni fog és boldoggá tesz. Sosem kerestem, nem próbálkoztam, nem görcsöltem, csak elképzeltem, hogy van egy boldog párkapcsolatom valaki mással. Azt nem képzeltem el, hogy hogy néz ki, vagy hogy hogyan ismerkedünk meg, egyszerűen csak annyit, hogy van, és boldog vagyok vele. Aztán egyszer csak belecsöppent az életembe egy fiú, aki nagyon tetszett és nagyon próbálkozott nálam, de többször is visszautasítottam, mert nem akartam „búfelejtőnek” felhasználni. Utólag nagyon megbántam, és sokat gondoltam rá, hogy, túl leszek azon a rossz a kapcsolaton, és mégis együtt vagyunk. Aztán egy évvel később teljesen véletlenül összefutottunk, és onnantól egy évig együtt voltunk. Életem legboldogabb éve volt. De nagyon féltettem a kapcsolatunkat és nem bíztam magamban. Folyton attól rettegtem, hogy el fogy hagyni, pedig nem volt rá okom, mert ő végig tökéletesen megbízhatóan viselkedett. De mégis ott volt bennem a félelem, még az is lejátszódott bennem többször is, hogy hogyan fog velem majd egyszer szakítani. És persze ez is megtörtént, teljesen váratlanul. Attól is féltem, hogy összejön azzal a lánnyal, aki már régóta hajtott rá, pedig nem volt rá okom, mert a páromat egyáltalán nem érdekelte, sőt kifejezetten taszította ez a csaj. De persze ahogy szakítottunk, szinte rögtön összejöttek.

Most megpróbálom elhinni, hogy ez a gondolat, a hit és a „nem hit” ereje. Megpróbálok újra hinni magamban és abban, hogy egyszer visszakaphatom. Megpróbálom túltenni magam az elviselhetetlen fájdalmon, és minden erőmmel arra koncentrálni, hogy egyszer visszajön hozzám. Rájön, hogy én kellek neki.

Ez lenne a vonzás törvénye? Sikerülhet így visszakapnom? Mit kell hozzá tennem? Eddig tudat alatt csináltam, most hogyan csináljam tudatosan és jól?