Mi a különbség a szkeptikusok és a (született) vakok közt?
/A szkeptikusokon nem az egészségesen kételkedőket és mindent megvizsgálókat értem (pedig azt hiszem, eredetileg valami ilyesmit jelent), hanem az itteni kommentelőket, akik alapból elutasítanak mindent, ami nem felfogható az öt érzékszervünk valamelyikével./
Tehát, a kérdés az lenne, hogy miért van, hogy a születetten vakok elfogadják, hogy létezik olyan, mint pl szín, amit a látásnak nevezett képességgel lehet érzékelni. Hiszen nem tudják, és még csak elképzelni sem tudják, hogy milyen lehet az. A négy jól működő érzékszervükkel felfogott ingerekhez nem lehet hasonlítani a színeket, tehát semmilyen fogódzkodó, hasonlítási alap nincs. Mégis elhiszik, elfogadják. Pedig megtehetnék, hogy azt mondják, márpedig színek nem léteznek, mert még sose hallottak, szagoltak, ízleltek, tapintottak olyat, hogy piros vagy sárga. Lehet, hogy csak azért hisznek a látóknak, mert azok sokan vannak? Csak a mennyiségen múlik, hogy elutasítják vagy elfogadják a hallottakat? A szkeptikusok viszon vannak olyan bátrak, hogy azt mondják, amit az öt érzékszervükkel nem éreznek, az nincs, és aki mást mond, hazudik. Hogy lehetnek ennyire biztosak?
válasza: válasza:Szkeptikusok és vakok között egy érzékszerv.
Szkeptikusok és ezo fanok/hívők között pedig egy szerv, az agy. Mindkettőnek van, de az utóbbi ritkán használja.
"A színekben értelmesebb hinni, mint olyan dolgokban, amikre lehetne bizonyíték, de nincs."
Mi az, hogy értelmesebb hinni? Értelmes csak a tudás lehet. A hit mindenképpen vak. Akár valaminek a létében hiszünk, akár a nemlétében hiszünk. Vagy tudjuk, hogy van (és akkor az már nem hit), vagy nem tudjuk, hogy van (de ez nem egyenlő azzal, hogy nincs, tehát nyitva marad a dolog, persze valószínűsíteni lehet, hogy nincs, de az sem tudás, csak feltételezés). A vakok számára sincs bizonyíték a színek létezésére.
"Szkeptikusok és ezo fanok/hívők között pedig egy szerv, az agy. Mindkettőnek van, de az utóbbi ritkán használja."
Ez poénnak jó volt... érdemi válasz híján. :)
válasza:OK. Láttam, hogy az Ulánbátori Menyétembert ette egy vérnyuúl.
Te mit tennél, ha azt mondom. Mi volna a helyes viselkedés?
válasza:
válasza: válasza:"Láttam, hogy az Ulánbátori Menyétembert ette egy vérnyuúl."
Oké, értem, mit mondasz, de akkor a vakok se higgyék el a többieknek, hogy léteznek színek, hiszen ők maguk nem tapasztalták. És ezt a különbséget nem értem, hogy az egyik esetben az számít értelmes hozzáállásnak, ha hisznek a többieknek, a másik esetben meg az, ha nem hisznek. Mi alapján értelmes az egyik viselkedés, és mi alapján butaság a másik? Az arányoktól függ? Pl ha 100 emberből 95 mondaná, hogy léteznek a hupikék törpikék, akkor a maradék öt elhinné? De ha fordított az arány, akkor meg a törphívők számítanak bolondnak?
"de ha meggebedtek"
Kik? :) Én nem tartozom egyik táborhoz sem. Független, tárgyilagos vizsgálódó vagyok. Csak te belemagyaráztad az írásomba, mert nem a higgadt józan eszed vezérelt, hanem az érzelmeid. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!