Akik szerint jó nem létezhet rossz nélkül (mert az éremnek két oldala van), azok szerint a megvilágosodott ember csak a butasággal együtt létezhet?

Igen. Ti vagytok a barátaim...

A személyeskedésen kívül értelmes válasz?

Köszi az értelmes válaszokat:) (<3)

Igazából a kérdés mindenkinek szólt, függetlenül attól, hogy mit fog rajta érteni.

Egyébként engem is érdekel, hogy mit jelent a megvilágosodás és mivel jár.

Ha jól értem, akkor megállapodhatunk abban, hogy abszolút és objektív tények/események léteznek, amiket van aki jónak, rossznak, igazságtalannak, igazságosnak ítél meg stb...

De akkor ki a megvilágosodott és ki nem az? Aki látja a tények/események közti összefüggéseket, ő volna a megvilágosodott? És az ő fénye függ attól, hogy létezik az ostoboság?

Ha a jó meg a rossz reletív módon értelmezhető, a megvilágosodás miért nem? Mert a megvilágosodás vagy tökéletes vagy nem az? Az eseményekből meg sok van és sok módon értelmezhetőek?

Mitől tér el a szubjektivitás az objektivitástól?

A hatalmas válaszhoz:

Ha nincs jó és rossz, bármit megtehetek, csak következménye lesz? És akinek nagyobb a hatalma lenyom?

Bemásolom egy privát válaszom, remélem nem sértődik meg a felhasználó miatta...

"Az abszolút igazság maga a megvilágosodás."

"Mindenki ebben az állapotban van jobb szó híján ezt mondjuk bár ez túl van az állapotokon mert az állapotok váltakoznak"

Milyen a nem állapot? És a nem megvilágosodott állapot? Létezik az abszolút hazaugság? Az állapotok mitől változnak?

"Minden kérdés a változó elmében merül fel változó gondolatok formájában és a változó szavak által kerül kifejezésre"

Mitől változik valami az elmében? A gondolatok honnan jönnek és hová mennek, miért?

"De az igazi Önvaló túl van neveken, jelzőkön, formákon és mindenféle változáson. Az igazi Énünk az hogy létezünk. Hogy vagy."

Magyarul semmilyen nem vagyok, nem változhatok, de létezem és fogadjam el? Miért élek, létezek és miért különbözünk?

Miért vannak jelzők, formák, változás?

"Ez mindenféle kettősség nélküli létezést jelent, csak az Egy van"

Ha egy van, miért van több? Hogy érted?

"Ez mindenféle kettősség nélküli létezést jelent, csak az Egy van, minden más csupán káprázat, illúzió az elme játéka."

Mi okozza az illuziót, káprázást. Te elég létezőnek tűnsz? Miért vitatkozunk?

"A világban kettősség uralkodik úgy mint alany, tárgy, jó és rossz."

Miért uralkodik? Mitől lesz jó vagy rossz valami?

Ezt írod: "...Ezeket csupán az elme hozza létre..."

Miért tesz ilyet az elme és mi az elme, mi értelme?

"Ezeket csupán az elme hozza létre, így mikor eltűnik az elme vele tűnik el minden más is. Mikor alszunk nincs elme, ezért nem jön létre a világ, a test, a gondolatok."

Tehát amikor alszom, nem létezik senki? Akkor álmomban miért vagyok megölhető, ezt hogyan magyarázod?

Mi az álom? Mi az alvás?

Ha levágják a fejem és megszűnik az elmém, a világ még nem dől össze, csak számomra.

Ki vagyok én és miért estem az illúzióm csapdájába? Valami objektivitás csak van benne, különben elvesznénk és csak értelmetlen információmentes adathalmazok volnánk, nem?

Mi adja a szubjektivitást az elmémnek, az egyéniséget, öntudatot, döntésképességet?

Vagy a fatalizmusra gondoltál? Csak reakciók vagyunk a világra. Amilyen a testünk és a környezetünk, olyan az életünk, ami nem rajtunk múlik?

Tegyük fel nem materialistaként, hogy csak az egy van és minden más szubjektív és az egyénen múlik, az elmén. Akkor a jó, rossz és a megvilágosodás is szubjektív? Bármit szabad, a következménye illuzió vagy csak nem fontos, hogy jó vagy rossz?