Mai napig tisztázatlan, a piramisok megépítési folyamata. Különböző teóriák keringenek arról, hogy a Földönkívüliek tették ezt lehetővé?

"kifaraktak edényeket amit csak gyémántal tudunk vágni"

Nem csak gyémánttal tudunk. De jórészt azzal vágjuk, mivel úgy olcsóbb és hatékonyabb. Ezek a mai ipar alapjai.

A gránit más kővel is megmunkálható, sőt akár réz eszközökkel is, de sokkal tovább tart. Korundot bányásztak az egyiptomiak. Sokkal keményebb kő a gránitnál. A gránit 6-7-es keménységű a Mohs skálán, a korund 9-es. Az asszuáni gránit kőfejtőben rengeteg eldobált diorit és dolerit fejtőkövet találtak. Az Elhagyott obeliszk alján jól látszanak a fejtőkövek jellegzetes nyomai. Munkások százai ücsörögtek ott és kopácsoltak napestig. A dolerit fejtőkövek rohadt olcsóak, folyamatosan koptak, de egyszerűen vettek és másikat és azzal folytatták. Az elnagyolt munkát ezzel végezték egészen a szaiszi korig. A finom megmunkáláshoz keményebb, kisebb precízebb kővésőket használtak, az említett korundból, dioritból. A nagyobb darabokat réz fűrészekkel vágták méretre és a réz körfúrókkal fúrták, csiszolóport használva, ami a gránitnál keményebb kvarc. Ma is ez van a csiszolópapíron. Hogy kézzel állsz vele neki egy kemény kőnek és 2 évig csiszolod simára, vagy gépi csiszolóval 2 nap alatt az lényegtelen a végeredményt tekintve, csak a hatékonyságnak nem tesz jót, ezért használunk most minél keményebb anyagot és gépeket, de puhábbal és kézzel is elkopik az a kő, csak sokkal-sokkal tovább tart.

Akkoriban gránit szobrokat, edényeket csak az uralkodó osztály engedhetett meg magának olyan drága volt. Királyi sírokban találni ilyesmiket, és nem túl gyakran. Egy szobrász akár hosszú évekig dolgozhatott egy gránit szobron.

Ha már racionalitásra vágytál, sokkal racionálisabb magyarázat ez, mint azt feltételezni, hogy földönkívüli manufaktúrák farigcsáltak kővázákat és fáraó szobrokat egyiptomi megrendelésre, tetszőleges hieroglif felirattal, a buta egyiptomiaknak meg maradt a mészkő kopácsolása.

Gorelick és Gwinnett kutatók 1983-ban reprodukálták az egyiptomi gránit emlékeken látható fúrásnyomokat réz eszközökkel és csiszolóanyagként nedvesített kvarc porral. Ugyanolyan gyűrűs fúrásnyomokat produkáltak, mint az egyiptomiak. Nem vetették el gyémánt vagy korund kövek használatát sem.

Stocks 1999-ben végzett kísérletet, amit a "Testing Ancient Egyptian Granite-Working Methods in Aswan" könyvében adott közre 2001-ben. Eredeti asszuáni gránitot vágott réz fűrészlappal, alatta kvarc (homok) csiszolóporral. Úgy találta, hogy a fogatlan fűrész jobban viszi a gránitot, mivel nagyobb felületen érintkezik vele és a csiszolóanyaggal. 14 óra alatt 3 cm-t vágott a gránitba ilyen módszerrel. Senki nem állította sosem, hogy nem volt óriási meló, de ez volt.

Egyetlen bizonyíték sincs modernebb eszközökre. Ha valaki hoz, akkor át kell értékelni az eddigieket, de csak az alapján, hogy bárki számára elképzelhetetlen nagy munka ez, és ő nem állna neki gyémántfúró nélkül, nem lehet elvetni.

Tessék, #31-ben a tökéletes racionális válasz.

A misztifikáció mindig a tudás hiányából indul ki.

Tökéletes ijesmi válaszra vártam.én egyszer sem élitottam hogy földön kivüliek voltak.

Kérdésem inkább az lenne hogy vajon honnan lett meg a tudásuk amit késöbb el vesztett az emberiség,ha nem is teljesen de minimum részben.