Valami kisert? Mit lehet tenni?

Olyan esetekben lehet szellemi tevékenységre gondolni, amikor valóban kizárható minden más racionális, hétköznapi magyarázat a jelenség okára.

Ha pontosan azóta történnek ilyen dolgok, mióta a nagyszüleid elhunytak, akkor nagyon valószínű, hogy ők vannak még mindig jelen.

Félned - bár könnyű mondani - nem kell. Ha így van, akkor az történt, hogy az aki a jelenségeket produkálja, a teste halála után nem tért át annak rendje módja szerint a túlvilágra. Nem kellő tudatossága és/vagy valamihez vagy valakihez való túlzott ragaszkodása miatt. Ezért rövidebb-hosszabb időre itt ragadt a köztes térben, földi síkon. Neki ugyanúgy szenvedés ez, mint neked. Segíteni kell abban, hogy ezt az állapotát felismerje és átkeljen a fénybe, a szellemvilágba. Szóban és gondolatban is hallani fogja a mondandód. Szeretettel kell felé viszonyulnod, s mindenképpen rábeszélni arra, hogy tegye meg az utat hazafelé. Keresse a fényt, s az ott lévő szeretteivel, segítőivel keljen át. Ennek sikeressége változó lehet, hiszen valaki könnyebben győzhető meg, valaki nehezebben. De meg kell vele értetni, hogy neki is úgy lesz a legjobb és muszáj megtennie. El kell engednie az elmúlt életét, hiszen az már véget ért, s vissza kell térnie haza. Mindeközben szeretettel és megértéssel kell hozzá viszonyulni.

(Szellemi segítőket is meg lehet kérni, hogy segítsenek mindebben. Noha a döntés végül az elhunyté.)