Van akinek bejött a Bryan Tracy féle vonzás törvénye, alkalmazása esetén?

"Szóval, akkor, ha elképzelem, hogy lottó-milliomos leszek egy dögös luvnyával az oldalamon, akkor ez valóra is válik? :D"

Aranyos kis kérdés. :)

Természetesen a válasz: NEM. Ahogy ha minden áldott nap azt képzeled el, hogy két hatalmas szárnyad nő, és repülsz a föld fölött, az sem fog megvalósulni. Sőt ha azt képzeled el napi 8 órában, hogy Jennifer Aniston belédszeret, az sem fog megvalósulni.

Ugyanis olyan dolgot tudsz csak bevonzani, ami RAJTAD MÚLIK. Azt nem tudod bevonzani, hogy megnyerd a lottót és abból a pénzből legyen egy sportkocsit és egy dögös barátnőd, azt viszont be tudod, hogy alapítasz egy sikeres céget, és 5-6 év múlva lesz egy menő sportkocsit és egy fiatal dögös barátnőd.

Nagyon nagyon fontos, hogy mit képzelünk el lelki szemeink előtt.

Lehetsz lotto nyertes, csak előtte hidd el azt hogy az vagy.

Mert ugye errol is szo van a vonzas törvényében hogy el kell hinned hogy már a tiéd (csak epp még nincs nàlad), ereznikell az erzeseket amit kivalt ha a tied.

Erdekes a biblia is azt irja akinek csak mustarmagnyi hite van, az hegyeket mozgat meg.

Higyj magadban (biblia szeint isten mindenkiben ott van ergo ha magadban hiszel igszabol benne hiszel)

Nekem a boldogságom nem volt egyenes arányban a pénzügyi helyzetem javulásával. Sőt, majdhogynem fordított volt kapcsolat. Igaz, én hiszek a párkapcsolatokban, így a boldogság nem volt egyenlő néhány nullával.

Remélem, hogy megtalálod, amit keresel.

Jó utat neked a céljaid felé!

"Szóval, akkor, ha elképzelem, hogy lottó-milliomos leszek egy dögös luvnyával az oldalamon, akkor ez valóra is válik? :D"

Pont ezért mondtam, hogy én nem vonzás törvényének hívnám, hanem teremtésnek, mert a vonzás törvénye sokaknak azt sugallja, hogy csupán elég valamit elképzelni, és az egyszer valami varázslatos módon megvalósul, de ez nem így van. Valójában ami a "csodát" megteremti, az nem a gondolat, hanem a tett. A tettet pedig a gondolat teremti meg. Tenned kell érte, ha anyagi bőségben akarsz élni, nem csak imádkozni, mert az önmagában semmit se ér.

Nos, igen, ám mielőtt belemennénk szeretnék mutatni neked valamit.

Kérlek gondolj egy helyre a lakásodban ahová majd eljutsz, vegyél egy mély levegőt. Majd ne a szokványos módon sétálj oda, hanem a tudatoddal a megfelelő fázisokban a megfelelő izmokat késztesd megfeszülésre vagy ellazulásra. Tehát a tudatoddal címezd meg az izmaid és a tudatoddal vedd rá őket egyesével, hogy úgy dolgozzanak, hogy teszem azt a konyhádban köss ki és minden egyes mozgást kontrollálj tudatosan.

Ha valóban megcsináltad, kb. örülsz ha 5 másodperc alatt felemelted a talajról az egyik lábad.

Mielőtt rátérünk arra hogy hogyan lehet az, hogy egész életedben eddig tudtál járni, most pedig néhány sor szöveg hatására nem tudsz, elmondom, hogy ha már elindultál és megállni akarsz így, hogy a tudatoddal gátold meg az izmaid mozgását, az sem megy.

Okééééé, ez klassz, viszont mi köze ennek a kérdésedhez ?

Ahhoz hogy megértsd, most a szokott módon sétálj el az előbb kiválasztott helyre. Nos valami ilyesmi az a bizonyos vonzás.

Ebben a példában annyi történt, hogy megbontottuk a tudatod és tudatalattid együttműködését és rábíztuk a tudatodra annak kisilabizálását amiben a tudatalattid jó. A tudatodnak igazából nincs különösebb lövése arról, hogy hogyan kéne az egyes izmokat úgy használni hogy A-ból B-be sétálj. Rágondolsz a hűtőben lévő vaníliafagyira eldöntöd, hogy most jól beburkolod és már mész is.

Na most ehhez képest, amit sokan erről a vonzásos dologról hisztek az kb. olyan mintha mondogatnád, hogy „megeszem a vaníliafagyim a hűtőmből”, ám se meg nem mozdulsz, se vaníliafagyid és lehet hogy még hűtőd sincs.

Próbáld ki nyugodtan az előző hellyel, csak úgy mondogasd, hogy most oda megyek x helyre ám maradj ülve. Na bevonzottad, odakerültél a fürdőszobádba ?

Nos, ez a tanmese arról szól, hogy van egy sor dolog amire amúgy képes lennél vagy képes vagy. Azonban ha nem úgy szeretnéd megtenni ahogyan arra képes vagy, esetleg nem azokkal az eszközökkel amelyekkel képes lennél rá, akkor nem tudod megtenni.

Az a kétség mentes bizonyosság, amivel kisétálsz a konyhába a fagyidért, távol ál attól a kíváncsi bizonytalan érzéstől, amikor azzal a tudattal mondogatod, hogy kimész a konyhába a fagyidért, hogy se hűtőd se fagyid és meg sem mozdulsz.

Nos ennek az univerzum nevű valaminek Te is a része vagy, Te magad is az univerzum vagy. Egy dolgot gondolj végig, ha olyasmiket szeretnél, amihez a hitednek vagy az univerzumnak hegyeket kéne odébb mozgatnia, hogyan is lenne rá képes, ha az univerzum egy része önmagát sem tudja cselekvésre bírni ?

Vajon ez az egész arról szól, hogy ha te késve érsz a megállóba, akkor amikor már a legnagyobb dugó van, akkor össze tudod mosolyogni, meg mondogatni, meg hinni magadnak, hogy 1000 autós félre álljon a busz útjából vagy éppen oda teleportáljon a busz ? Vagy éppen az járható út hogy önmagadra hatsz hogy időben kiérj a megállóba.

Térjünk vissza a sétálós kísérlethez. A legtöbben eleinte nagyon mást gondolunk, az önfejlesztésről, önfejlesztő anyagokról vagy Brian Tracy anyagairól. Pont annyira mintha a tudatunkkal próbálnánk meg a fenti kísérletben bemutatott módszerrel a konyhába sétálni.

Ami a vonzást illeti, a legtöbben eleinte valami szuperhitben kezdünk hinni, illetve egy felnőttkori jóságos ajándékozóban. Valójában a gyermekkori Mikulás hitünk és Mikulás lázunk tér vissza. Hittük, ha betartjuk a jóságos ajándékozók szabályait, a Mikulásét a Jézuskáét meg a tapsifülesét, akkor elhozzák, amire vágyunk.

Amikor a vonzásban kezdünk hinni, akkor ugyanebben hiszünk, csak Mikulás és nyuszi helyett ma már az Univerzumban hiszünk, és a Hitben, Pozitív gondolkodásban ,kitartásban. Gyermekként nem beszéltél csúnyán, mert akkor nem hoz semmit a Mikulás. Ma nem mondod azt hogy nem vagyok képes rá, nem sikerül, nem mondasz semmi negatívat és még másokra is rászólsz mint anno az öcsédre. „Robi neked virgácsot fog hozni a Mikulás,mert csúnyán beszélsz”. „Kriszti ne mond, hogy mi lesz ha esni fog a kerti partin, még bevonzod nekem.”

Gyermekként én azt hittem valami tévedés történt. Én is olyan játékot szerettem volna mint a szomszéd srác, aki még csak jobban sem viselkedett mint én. Az ő csomagjában az a játék volt az enyémben zokni. Felnőttként azt hittem, hogy ez az egész arról szól, ez az univerzumos izé, hogy majd megtanulok úgy kívánni, hogy ezúttal az legyen a „csomagban” amit kértem.

Ehelyett igazából azt tanultam meg, hogy nem a szomszéd srác drága játéka volt maga a csoda, hanem az én zoknim.

Hozzád és sokakhoz hasonlóan én is azt hittem, hogy az önfejlesztés igazából egy OKJ gazdag és híres képző tanfolyam. Hogy ha megtanulom mindazt ami az önfejlesztő anyagokban van, akkor szegényből gazdag, ismeretlenből ismert leszek és mivel ezt a kettőt tartottam sikernek, azt gondoltam sikeres is. Így azt gondoltam az önfejlesztés a siker tudománya. Nem, az önfejlesztés önmagad tudománya.

Azt hittem az önfejlesztés célja az, hogy valaki mássá kell válnom, olyanná aki képes elérni mindazt amire én vágyom. Csak aztán amikor elkezdtem valaki mássá válni, az akivé váltam rájött, hogy azt amit eltudna érni az akart elérni aki volt.

Egy tipikus példa : Gyermekként nem volt TV-nk (általában), mert szegények voltunk és amikor önfejlesztő lettem, azt hittem, hogy az akivé válni fogok, majd egy szuper hiper TV tulajdonosa lesz, mert képes megvenni.

Ám az akivé váltam, rájött, hogy inkább éli a saját életét, mint hogy mások kitalált vagy valós életét bámulja egy doboz előtt ülve. Aztán akivé ez a TV-t már nem akaró fickó is vált, rájött, hogy nem, ő nem valaki más akar lenni, hanem önmaga.

Ugyanazokat a könyveket olvastam mint más önfejlesztők, ugyanazokat a hanganyagokat hallgattam, ugyanúgy közte volt Brian Tracy és ugyanúgy hittem, hogy egy Brian Tracy könyv igazából egy Mikulás hitről és szuper hitről szóló Mikulás biblia, mint azt sok más önfejlesztő hiszi. Csak akkor ez a Mikulás hit még pozitívumot jelentet ma már egy szükségszerű tévedést.

Ugyanúgy hittem, hogy ezek a Brian Tracy féle mondatok, egyfajta varázsigék. Közben a legtöbb azt a célt szolgálja, hogy az elméd olyan állapotba kerüljön, hogy úgy próbálja a dolgokat megtenni, ahogyan arra képes, mint a sétálós példánál és ne úgy küzdjön vele ahogyan nem képes rá.

Ilyen volt például ez, „én vagyok a felelős”.

Képzeld e azt a helyzetet, hogy az autódba egy merev részeg sofőrt ültetsz, azt várva tőle, hogy haza vigyen, mert például te nem tudsz vezetni. Ha összetöri az autód veled együtt, főleg ha azt se tudtad hogy ivott, akkor lehet joggal okolnád. Ám másokat folyamatosan okolni valamiért, pont olyan mintha mindig a részeg sofőrt ültetnéd az autóba. Mintha attól az embertől várnád hogy haza vezesse az autód, akiről tudod, hogy a legkevésbé képes rá. Puff megint összetöri, megint rábízod a vezetést. Megint őt hibáztatod. Oly mindegy ki a felelős ezért, a részeg sofőr vagy te aki egy részeg sofőrre bíztad az autód vezetését. Egy a biztos, amíg őt okolod addig nem te vezetsz és addig eszedbe sem jut, hogy megtanulj vezetni. Okééé. Ám még is mi a frászkarika történik, ha azt mondod te vagy a felelős és nem a másikat okolod ?Az hogy elég nehéz a másikat szidni, úgy hogy mindig azt mondod helyette én vagyok a felelős. Az elméd nem tudja beültetni a részeg sofőrt a sofőr ülésbe és elkezd gondolkodni azon, hogy akkor most ki fog vezetni. Az elméd elkezd megoldásokat keresni, ezeknek a megoldásoknak lesz egy eredménye és ezek hatni fognak az életedre.

Régebben talán egy éve volt a GYK-n egy kérdés, azt hiszem egy kislány kérdezte azt, hogy elütötte egy autó és túlélte és ez biztosan jelent valamit. Az anyukája azt mondta neki, hogy biztos azt hogy nincs valami rendben az életével és lehet hogy az autós nem is érdekes, ő csak a postás volt (Sicc!).

Ez Brian Tracy által oktatott ok-okozat tőrvényének a Mikulás hites kifordítása. Ha pedig így nézzük, miért ne lehetet volna a „postás” éppen a kislány, miért ne szólhatott volna az üzenet az autósnak vagy mindkettőjüknek. Ez éppen az ok-okozat törvénye. Amit sokan félreértenek, úgy értelmezve, hogy a nagy ajándékozó mindenféle történésekkel üzenget. Miközben az egész pont arról szól, hogy a gondolataid hatnak arra amit teszel, a tetteid hatnak arra ami történik –legalább is egy részére. Így mivel a gondolataiddal és teteiddel tudsz hatni az okokra, annak hatása lesz az okozatra. Nem a kozmikus postahivatal küldözget üzenetet, hogy valami nincs rendben az életedben. Hanem mivel gondterhelt voltál és nem figyeltél az az oka annak hogy figyelmetlenül léptél az útra. Az autós esetében pedig, valamiért elkalandozott a figyelme és ez volt az oka annak, hogy nem vette észre a gyalogost.

Lehet ebből tanulni, mert lehet az eredményinkből tanulni, még akkor is ha a kudarc álruháját viselik.

Vannak dolgok olyan módja amire könnyedén képes vagy és van olyan módja amire nem, pedig fizikailag és szellemileg képes lennél rá. Kedvenc példám az úszás. Minden erőd elhasználhatod és elmerülsz, míg a másik aki tud úszni látszólag tétlenül lebeghet a hátán. Az ok, amiért az úszni tudó lebeg az hogy tud úszni és ezt a képességét, eszközét használja. A te okod az elmerülés okozatához pedig az hogy nem tanultál meg úszni és ezért nem a megfelelő eszközöket használod.

Ám ha az úszásról ugyanazt gondolnánk amit a vonzásról az elején, akkor abban hinnénk, hogy ha eléggé hisszük majd a hitünk tart a vízen. Nem úszótanfolyamokra mennénk, hanem könyveket vennénk amik a hittel történő vízen lebegésről szólnak, más néven Mikulás bibliát, illetve minden úszók által írt könyvet Mikulás bibliának hinnénk.

Egzisztenciát szeretnél ? Oké, ám mond csak, mit tettél érte tegnap, mit tettél érte ma és mit fogsz tenni érte holnap ?

Nos, amiről írok az is a Brian Tracy féle vonzás törvény, ahogy ő értelmezi, csak egészen másként leírva, úgy megfogalmazva, hogy tényleg kiessen a Mikuláscsomag a kezedből, úgy megfogalmazva, hogy tényleg megértsd ki vagy mi az a bizonyos Univerzum és mire képes és mire nem. Igen hegyeket mozgat, ha te magad is odébb tolod az univerzum részeként a magad kövét. Akkor ráadásul arról még nem is beszéltünk, hogy van hogy az univerzum részeként neked kell más kövét odébb tolnod, hogy az univerzum neki egy hegyet mozgasson meg.

Milliók álmodoznak lottónyereményről, nem csak elképzelik el is költik gondolatban. Hány embert ismersz aki hétről hétre azt mondja, hogy nyerni fog a lottón ? Elmondja kinek mit és mennyit ad, lelkesen feladja a szelvényét és az ilyen emberek által befizetett aprócska kis összegekből jön össze az a sokszor milliárdos nagyságrendű eredmény, amit valaki majd megnyer egyszer. Milliók képzelik azt, hogy lottómilliomosok lesznek és ők dobják össze a lóvét annak aki tényleg az lesz. Milliók álnak neki „Mikulás bibliával a honuk” alatt gyűjteni a lottó milliárdosnak. –Én azt mondom neked, ha ez ennyi embernek már nem működik, akkor Te talán próbálj valami mást. Például azt az összeget amit szerencsejátékra költenéd fektesd önmagadba. Olvass könyveket olyanoktól, akik egzisztenciát építettek maguknak, olvass arról, hogy ők hogyan csinálták és tedd azt amit ők is tettek. Ha pedig helyette a lottó milliárdosnak szeretnél gyűjteni, vizualizálva, hogy majd te leszel az min mási sok millió ember, akkor tedd azt.

Ennek az írásnak az a célja, hogy felállj a fotelból és csináld. „Tedd amit kell, azzal amid van és a többivel ne törődj”

Üdvözlettel : Az Univerzum egy kis szeletkéje. Aki most odébb pöckölte az átmozgatandó hegyed egyik kövét.