Van e lelkünk? Fizikai testünkön kívül, van e szellemi lelkünk? Érdekelne még a kvantum fizika által definiált vélemények is.

Kezdjük azzal hogy az emberiség mire tudatos jelenleg, születésünktől fogva hat ránk az anyagi világ, bármi történik is körülöttünk, az kivált egy érzést és egy gondolatot. Tegyük fel hogy életünkben először látunk almát, megízleljük az almát, aztán kialakul a véleményünk róla, az alma jó, legközelebb ha almát látunk akkor a valós látás és az elmében eltárolt kép együtt kerül elénk, de az elmében tárolt képhez már egy érzelmi töltés is került, az alma jó, tehát már nem egészen úgy látjuk a valóságot ahogy az van, hanem ahogy az a számunkra létezik, aztán egy másik ember szintén először lát almát és ő is megízleli, neki nem ízlik, neki is kialakul egy véleménye, az alma rossz. Na de akkor most az alma jó vagy rossz? Az alma semleges, mi tesszük a megismerésünk által valamilyenné, és ezt tesszük egész életünkben minden dologgal ami elénk kerül, magunkhoz viszonyítva ismerjük meg, az lesz a létbizonyosságunk amit életünk folyamán megtapasztalunk és megtanulunk, de mivel mindenki más módon tapasztal, ezért viták alakulnak ki és háborúk a világban, mindez azért mert elkülönült személyekként létezünk, nem vagyunk tudatosak az egységre.

Az egységre ébredést ha le kéne írni valahogy, akkor talán úgy lehetne, hogy van egy adott ember akinek testen kívüli tapasztalása lesz, ekkor ráébred hogy ő AZ aki kívülről látja a "testét", azaz vége szakad a testtel és elmével való azonosulásnak, ekkor annak van tudatában hogy ő AZ amiben a formák jelen vannak, tehát eddig ő is egy formával azonosulva élt a sok forma közül, egy testnek és elmének érzékelte magát, most pedig a test elme csupán egy benne felmerülő kis rész, ha jelképesen kéne leírni, akkor talán úgy lehetne, hogy van egy kis gömb a térben, mi a kis gömb tartalmára vagyunk tudatosak, ez egy életnyi tapasztalás és tanulás általi gondolathalmaz ami alapján valakivé válunk, egy személlyé, aztán egy testen kívüli tapasztalás alkalmával kitekintünk a kis gömbből és ekkor egy fordulat következik be, ráébredünk hogy mi valójában AZ vagyunk amiben a kis gömb jelen van, de ugyanakkor azt tapasztaljuk már hogy minden más kis gömb is bennünk van jelen, hogy nincs milliárdnyi én a földön, csak Az van amiben minden létező forma megjelenik, ez az egységre ébredés, mert ettől kezdve vége az elkülönültségnek, egységben létezel mindennel. Az ami valójában vagy, az életeken át számtalanszor volt tanúja a valakivé válásnak, ebből ébredünk fel, ezt nevezik megvilágosodásnak, erről beszélnek évezredek óta a megvilágosodott tanítók. Az ami vagy az egy lét tudat, egy szellemi egység, olyan mint az óceán, minden része ö maga mégis cseppekben létezik, az óceánon futó hullám míg hullámként van jelen, addig hullámnak érzékeli magát, aztán visszahullva ráébred hogy ő maga az óceán és hogy mindvégig az volt, csak a hullám forma okozta az elkülönültség érzését, hasonlóképpen van ez az emberrel is, amíg egy testben időzünk addig arra vagyunk tudatosak, majd a testi halálkor visszatérve ráébredünk az egységre amik valójában vagyunk. Valaki pedig még földi életében ráébred erre, őket nevezik felébredett megvilágosodott embernek. Szavakkal nehéz megfogalmazni azt amik valójában vagyunk, csak körül írni lehet azt ami túl van a formákon és a szavakon. Az hogy ez számunkra hihetetlen az teljesen értehető, míg nem tapasztalunk meg mi magunk valamit, addig miért hinnénk, ha mégis elhisszük akkor pedig vak hit alapján válik hitünké, de a hit az elme szintje, a kis gömb tartalma, tehát nem az által tudunk felébredni a valóságra hogy elhisszük azt valakinek, hanem ha mi magunk lépünk ki a kis gömbből, ha el tudjuk csendesíteni az elmét egy fél pillanatra akkor tárulhat fel egy kis részlet a valóságból, ezek kis betekintések csak eleinte, általában meditáció által csendesítjük le az elmét, de az önkutatás is ide vezet, bármelyik úton is jársz, a történet vége az lesz hogy ráébredsz hogy nincs történet, és soha nem is volt történet, egy téves azonosulás ösztönzött keresésre, hogy azonosultál a formával és az elme tartalmával. A kereső nem létezik, csak egység létezik amiben minden forma álmodik, ebből az álomból ébred fel minden forma, te is akinek most érzékeled magad egy személyként. A játék véget ért és egységben létezel, de nem valakiként mint eddig, hanem egységként minden létezővel.

"az ezotéri is ismert számomra"

Ha ez tényleg így van, kérlek, határozd meg ezt a fogalmat:

"szellemi lelkünk".

Az ezotéri szerint

- a fizikai test a lélek ruhája,

- a lélek pedig a szellemé.

Összességében nem vagyunk más, csak egy komplett energiahalmaz a térben. Ha ezt az energiahalmazt léleknek nevezzük, akkor a test a léleknek csak azon része, amit érzékszerveinkkel érzékelni tudunk.

Ha bővebben érdekel, keress privát!

"nem vagyunk más, csak egy komplett energiahalmaz"

Einstein óta meghatározni tudjuk azt is, mekkora energiahalmaz vagyunk.

E = mC^2