Mi ez a furcsa, erős kötődés némely emberekben idegen országok felé?

Valószínűleg olyan kedves gyerekkori élményeid kapcsolódnak az országhoz, a kultúrához, amelyeket jó érzéssel töltenek el és szeretnéd újra élni őket, ezért keresed újra és újra a spanyollal kapcsolatos dolgokat. Szerintem ahogy valakinek a varrás, másnak a sport, úgy valakinek egy ország is lehet a hobbija és rajonghat érte úgy, mint egy sztárért. Ez még nem jelenti azt, hogy mindenáron ki kell költöznöd mondjuk oda. Persze ha úgy gondolod, hogy neked ez az álmod, akkor tedd meg, a mai világban minden lehetőség megvan adva hozzá, csak élni kell vele.

Én ugyanezt érzem németországgal kapcsolatban. nem tudom mi lehet ez. Talán előző élet.

Én is ugyanígy vagyok New Yorkkal. Mindenemet odaadmán csak azért h eljuthassak oda :/

Van néhány ország ill.város,ahová nagyon vágyom,pl USA(New York),Németo.-Berlin,Oroszország-Moszkva(utóbbi kultúráját imádom).Ellenben Lengyelországba különösebben nem vágyom,mégis kicsi korom óta fűz hozzá valami és hasonlóan érzek,mint te.Katonaság jut eszembe és egy nagy,fehér kutya,ami egy laktanyát őriz(talán én vagyok az?).De tudom,lehet most marha nagy hülyeséget írtam:DMégis,ezek az emlékek néha így feljönnek.Gondoltam arra is,hogy talán babaként álmodtam,de nem hiszem,mert érzések kötnek hozzá a mai napig.Ki tudja:D

2. jól mondja, plusz rossz kategória.

Nem tudom miért de engem Anglia vonz... de valami hihetetlenül. Nem tudom mi lehet ez,hisz kiskoromba nem történt velem semmi Angliával kapcsolatos pozitív dolog...

Én hallottam egy tanárnőről, aki oda volt az Antarktiszért. Egész könyvtárakat tudott volna megtölteni róla, annyira szerette és imádta. Szeretett volna eljutni is oda. Sokáig nem valósult meg, oda azért drága egy expedíciós út. Végül 5-6 év alatt sikerült annyi tőkét összegyűjtenie, hogy végre ott tölthessen egy hetet. El is indult a hajóval, és más kutatókkal. Mikor végre látni lehetett az Antarktiszt kijött a tanárnő, hogy megcsodálja imádata tárgyát. De mikor megpillantotta azt ledöbbent. Nem erre számított. Félt még a hajóról is leszállni. Végül is nem tette le a lábát a hajóról, és minél előbb vissza akart térni magyar honba. Annyira félt attól a kietlen, elhagyatott tájtól! Pedig mindent tudott az adott helyről. Számíthatott volna rá, hogy ez lesz.