Kezdőoldal » Ezotéria » UFO észlelések » Helyénvaló-e az a borúlátó...

Helyénvaló-e az a borúlátó nézet, miszerint az emberiség semmi jóra nem számíthatna egy, a mienknél jóval fejlettebb technológiai szinten álló földönkívüli civilizációval való találkozás után?

Figyelt kérdés

Szóval a felvezetés:

A magam részéről teljes mértékben osztom Stephen Hawking álláspontját, aki nem sokkal a halála előtt arra figyelmeztette az emberiséget, hogy nem kellene olyan lelkesen rádiójeleket küldözgetnie szerteszét a Galaxisban, mert ha léteznek fejlett idegen civilizációk (amelyek hozzánk képest jóval fejlettebb technológia birtokosai is), akkor nagy eséllyel egyáltalán nem volnának velünk olyan barátságosak, mint a közismert amerikai sci-fi film főszereplője, E. T., a földönkívüli…

Attól tartok, talán az volna a legjobb számunkra, ha az egész Univerzumban EGYEDÜL lennénk! Vagy legalább a Tejútrendszerben…

Hawking egyébként azt is javasolta a fenti figyelmeztetése közreadásakor, hogy az emberi fajnak minél előbb szét kellene áradnia a Galaxisban, mivel így nagyobb eséllyel maradhatna fenn fajunk egy földi katasztrófa (nukleáris háború, szupervulkán kitörés, aszteroida becsapódás, stb.) bekövetkezte esetén.

(Bár ami azt illeti, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberi faj még a XXI. század végét sem éri meg ezen a bolygón, ezért meglehet, hogy már az alapkérdésen és a hozzá kapcsolódó Hawking-javaslaton is felesleges rágódni…)


De mire is alapozom Hawking pesszimizmusának helyességét? Nos, ha végignézzük az emberiség történelmét, akkor abban az alábbi 3 LÉNYEGES dolog domborodik ki…:

1. MINDIG AZ ERŐSEBB KUTYA B@SZIK!…

2. Ha modern technológiát adsz át egykori ellenségednek, meglehet, hogy rövid időn belül a fejedre fog nőni…

3. „Aki nem győzi le végérvényesen az ellenfelét, azt kockáztatja, hogy előbb-utóbb az ellensége fogja őt legyőzni – végérvényesen!…” [Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor „szamurájtörvénye”]


Magyarázatok: A koreai háború fordulópontján, amikor is Kína a Jalu folyónál beavatkozott a konfliktusba és visszaszorította az Amerikai Egyesült Államok által vezetett ENSZ erőket (melyek az ezt megelőző Inchon-i partraszállást követő offenzíva során folyamatos előrenyomulásban voltak), az amerikai hadvezetésben felvetődött a nukleáris fegyver bevetése Kína ellen. Ami persze, nem következett be… Éspedig azért nem, mert Truman elnök elvetette Douglas MacArthur 5 csillagos tábornok (már a II. Világháborúban is legendás parancsnok) ilyen célzatú kezdeményezését. Mire MacArthur kissé morcosan morgolódva megjegyezte: „Kínát vissza kellett volna atombombázni a kőkorszakba.”.


…És mi következett ez után – a legendás ’70-es években? Nos, az eredetileg Kína által kezdeményezett, de az éppen akkoriban elnöki székben ülő Richar Nixon által is örömmel gyakorolt – pingpong diplomáciának nevezett – „liezon” Kínával.


…És mi lett a fejlemény? Amerikai (gyártás-)technológiák és ipari innovációk átadása Kínának, melyet Kína területére épített gyárak követtek…


…És mi lett következmény? Az, hogy manapság már KÍNA A VILÁG „MŰHELYE”! (Merthogy alig-alig van olyan eszköz, gép és technológia, amit ne ott fejlesztenének és/vagy gyártanának…)

…És mi a másodlagos következmény? Nos az, hogy CSAK A HÜLYE NEM LÁTJA, hogy KÍNA VILGÁURALOMRA TÖR! (Akár fegyverrel is, ha kell…) Ennek a fordulatnak pedig éppenséggel az Amerikai Egyesült Államok (lesz) a legnagyobb kárvallottja! Amiért is az amerikai vezérkarban manapság már sokan úgy tekintenek Richard Nixon-ra, mint egy elmebeteg idiótára, McArthur tábornokra pedig úgy, mint egy igazmondóra…


És most visszakanyarodva a Kérdésre.


Számomra teljességgel nyilvánvaló, hogy egy magasan fejlett földönkívüli civilizáció NEM ENGEDHETI MEG MAGÁNAK AZT A LUXUST, HOGY A SAJÁT LÉTÉT VESZÉLYEZTETŐ „KISTESTVÉRT” HAGYJON A FEJÉRE NŐNI…



#Helyénvaló-e a borúlátó nézet E.T-vel kapcsolatban
2020. szept. 14. 23:43
1 2 3 4 5
 31/43 anonim ***** válasza:

30 de, pontosan olyan. bár ha fajtársaknál (embereknél) nem túl gyakori eset viszont más fajoknál elő elő fordul. ha nem is a megölés de a 'milyen íze lehet?' felmerülhet (persze ha éhes vagy). Hány állatfaj pusztult ki vagy került a kihalás szélére csak mert veszélyes, vagy ehető. (dodó madár, fecske tipikus eset)

A példád, miszerint "ha két hasonló, idegen állat találkozik az erdőben, mindkettőnek az az első gondolata, hogyan lehetne megölni a másikat."

ha 2 ragadozó, fut össze felmerül a gondolat, azaz egy medve és egy tigris között. Azonos fajoknál titka, hogy ölésre mennek, a területi harc megvan ha azonos a súlycsoport, de nem feltétlen ölik meg egymást.

Azonos fajoknál nem nagy divat egymás ölése, fel sem merül a gondolat.

A megverés vágya és a pusztítás vágya közt van némi különbség.


Szóval az ember és az állatvilág, jó esetben nem öli a fjatársát azaz ember-embert, medve-medvét, farkas-farkast. de ember-farkast, medve-embert stb. igen

Egy jóllakott állatban sem merül fel ilyen, ha tehetik elkerülik egymást. kivéve a házimacskát, az kedvtevésből is képes ölni, meg talán az ember (pl. egyes pszihók unalomból követték el szörnyű tetteiket)

Azaz ha egy fejlettebb faj érkezik, mely haonlóan, kizsákmányoló, hódító, gyarmatosító (háziasító) az emberhez, akkor legyen a saját bolygója világával bármilyen szelíd, vagy csak a saját egyedeivel, mivel az ember közel sem hasonlít rá, így semmi se garantálja, hogy velünk is szelídek lesznek.

Alapban ha jön miért jön? nem hiszem, hogy brahizni, hanem erőforrásokért nyersanyagért. amivel az ő szeretett bolygólyuk hiányt szenved. pl arany, olaj vagy ivóvíz, só.

Az ember meg veszélyes, nem szükséges technológiailag támogatni.

Intelligens, kreatív. képes új dolgokat feltalálni, fejleszteni, ha valamit nem ért szétszedi és összerakja. (pl leesik egy UFO és abból kinyerik a tudást, nem adták, csupán felhasználták, 'elvették')

Az ember kegyetlen, ha kevés a nyersanyag az adott országban hódít, gyarmatosít (királyságok, középkor, + vh)

ha valami veszélyes kiírtja, nímeai oroszlán, erszényesfarkas.

Ha valami más megveti, megritkítja és igába hajtja rabszolga tartás.


Az amiben ma élünk, a rasszok közti egyenlőség még új szerü a világban, nem véletlen, hogy vannak még külömbségek, viták. ezt azért vedd figyelembe.

egy több száz éves probléma nem változik meg villámcsapás szerűen...

Ez a világ főképp minden népnek megvan a maga tehetsége, hite, morálja. s alig 100 éve látszódik az elfogadás. ha érkene egy másik faj, mit tenne az ember, az ki a bőrszínélt ítélt, a hitért ítélt, a vagyonért (hatalomért) ítélt?

Ha ők nem is, az ember lehet támad, akár a sarokba szorított majom is rátámad a tigrisre.

nem csak az idegenek hozzáállásával van a probléma (mit akarnak?), hanem az emberével (hogy reagál?)

És a történelmet tekintve az ember minden csak nem "szelíd" (legalábbis azzal ami "más") PL szín, identitás, vallás, erkölcs, (politikai hovatartozás, szurkolás pl vidi vs fradi)... stb.

Mégis mit vársz ebből kiindulva, ha betoppan egy szürke, egy reptil, predátor, xenomorf, borg vagy vogon szerű alkármi? Öröm ujjongást és tapsvihart?

pláne ha ők is hasonlóan gondolkoznak és fegyveresen érkeznek?

Ki lenne elég "szelíd" hogy nem esik neki serpenyővel, vagy szrja össze magát, még ha azt is mondja, hogy "Békével jöttem!!!"

Mindig az erősebb kutya b*szik.

(hogy az izom, ügyesség vagy iq az mindegy)


"ÉRTHETŐ?"

2020. szept. 20. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/43 anonim ***** válasza:

nem borúlátó, hanem racionális, a földi mércére tekintettel.

Jobb félni, mint megijedni. Optimális esetben pozitív csalódás érhet.

mert ha jönnek , nem tudjuk, miért s van e hátsó szándék.

nem ismerjük a beállítottságukat, a természetüket. Csak abból meríthetünk ami van és az nem túl fényes. A múltat tekintve.

2020. szept. 20. 10:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/43 anonim ***** válasza:

Ezek mind csak feltételezések. Sok mindent el lehet képzelni hogy milyen lehet ami valójában nem úgy van. Találkozás földönkívüliekkel elsősorban lehetőség. A természetben az a nyerő aki alkalmazkodni tud a környezetéhez. És jól tudja használni az erőforrásokat a saját javára! Az első kritérium hogy az adott dolgot hogy fordíthatom a javamra. Ezen alapon megyünk másokhoz, és ezen alapon jönnek hozzánk is. És mindig aki jön az akar valamit, nem pedik akihez jönnek! Az állatok nem támadnak ok nélkül a természetben egymásra. Egy támadás vagy veszély kivédéséhez megint csak találkozni kell vele. Nem létező és képzelt veszély ellen nem alakul ki védelem sem! Csomó állat és ember, növény nem azért pusztult ki mert kiirtották egymást hanem mert nem tudott alkalmazkodni! Az élőlényeknek hogy túléljenek meg nem kis kölcsönös támogatás kell. A természet törvénye arról szól hogy lehet hatékonyan egymásból élni. És ez vagy parazita mód történik. Vagy kölcsönös haszonnal. Vagy pedig csak ki van használva egy adott dolog. De ezek a lehetőségek hiányérzet hatására kutatva vannak!


Nem tudjuk azt sem hogy ami van körülöttünk élet az mennyire természetes vagy mennyire nem! Lehet teljesen természetes, belenyúlhattak technikával, vagy akár létrehozhatták fejlett technika segítségével is azt amit körülöttünk látunk!


Mivel mondaná meg bárki is ha mondjuk amiben vagyunk az nem természetes állapot. Ha mondjuk az emberi test tegyük fel egy börtönként szolgál. Nem tudjuk! A saját környezetünkben az életről nem tudunk szinte semmit, nem hogy máshol mi van!


Sok jel utal arra is a történelemben hogy bizony találkoztunk már velük és itt is éltek közöttünk. Egy majom elé oda rakhatsz egy csomó dologról bizonyítékot és tényt lehet képtelen lesz megérteni hogy mi az. Így van ez az embernél is! Hiába vannak ott dolgok a szeme előtt képtelen megérteni hogy mi az! Főleg ha nem érinti a napi életét. A saját magunk által lejegyzett történelmet nem tudjuk megérteni!


Én azt látom amikor nagyon megszaporodtak az ismeretlen repülő objektumok ez akkor volt amikor atombombákkal kísérleteztünk. Attól hogy mi még nem tudunk rólunk, ők már akkor ismerhettek minket amikor még beszélni sem tudtunk.

2020. szept. 20. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/43 anonim ***** válasza:

"dodó madár"

Se nem veszélyes, se nem ehető.

Szarva közt a tőgyét.


"Azonos fajoknál titka, hogy ölésre mennek"

Mint írtam: az első GONDOLATA.

Persze, hogy nem lesz belőle mindig tett, mert félti a saját életét!

Sok helyen ki is alakultak erre megfelelő rítusok, hogy ne kelljen ölni, vagy meghalni.

De elgondolkodtál legalább a kérdésemen? NEKED ez az első gondolatod?

2020. szept. 20. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/43 anonim ***** válasza:

[link]

dodó kihalása.


Ha szerinted 2 hasonló egyednek az ölés az első gondolata, akkor "NEKED ez az első gondolatod"?

Nekem nem, s az azonos élőlényeknél sem, a területi, hatalmi és szaporodási küzdelmekben a másik legyőzése és elrettentése a cél, nem a megsemmisítés. Az egészet megelőzi egy felmérés acsarkodás, szájkarate, ha nem jutnak dűlőre csak akkor kerül sor fizikális küzdelemre, a vesztes meghunyászkodik, behódol az erősebbnek aki dönthet öl, vagy futni hagyja. A futni hagyás a gyakoribb. Nincs szó arról, hogy félti az életét nem táplálékforrás, hanem akadály amit ha nem kell nem pusztít el. Amennyiben táplálék minek is merne kockázatot vállalni ami akár az életébe is kerülhet? Felesleges energia pocsékolás minden "vetélytársat" kiiktatni, ha azt egyszerűbb zsákmányra is lehet használni.

Szóval, ha az állatvilágban az azonos fajok a lehetőségekhez mérten nem egymást, hanem a zsákmányt ölik le. Akkor miért lenne ez az első gondolat?

A terület és utód védés, szaporodás és hogy a falka vagyis a rang a hatalmi pozíció ok a harcra, ami lehet halálos kimenetelű is, de a szándékos ölésre nem ok. Az az éhség, ahhoz hogy pörköltethess ölni kell, mit tennél a tányérba? Valóban ez az első gondolat?


Az ha egy állat megölése megfordul a fejedben, mert éhes vagy nem olyan nagy gáz, mint az amikor kedvtevésből, kíváncsiságból merül fel. Főleg ha tettleges is a dolog, ha disznóvágás van kedvtecésből egy élet veszett oda a semmiért. De ha felhasználják egy családot lát el egész télen élelemmel.

s tovább a marhán, tyúkon és a haszon állatokon keresztül.

De a példádból idézve

"mész a hatos villamoson, és arra gondolsz, hogy mindjárt kinyírod ezt az embert, aki kettővel előtted ül..."

az mind két esetben ocsmány, undorító és elitélendő tett.


"átlagos esetben, ha két hasonló, idegen állat találkozik az erdőben, mindkettőnek az az első gondolata, hogyan lehetne megölni a másikat."

NEKED ez az első gondolatod?

2020. szept. 20. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/43 A kérdező kommentje:

Drága jó #30-as ’anonim’! Nem vagyok én makacs, csak – ellentétben veled – TISZTÁN LÁTÓ!

Ja!... És nem szeretem olyan tévhitben ringatni magam, amiről MÉLYEN tudom, hogy tévhit…


Amit te nem látsz tisztán (vagy nem akarod tisztán látni, és ebben az esetben éppenséggel te magad vagy makacs…), szóval, amit te nem látsz tisztán, az, az, hogy az emberiség és egy idegen intelligens civilizáció esetleges találkozójára készülve, nem az volna a helyes hozzáállás részünkről, hogy „életigenlő” és „nagyon pozitív” hurráoptimizmussal telve „cicomázgatnánk” magunkat a nagy „meeting”-re, és közben azt találgatnák, hogy mit nyerhetnénk a találkozóval, hanem az: MIT VESZTHETÜNK ha felkészületlenül kerülünk szembe velük!


Szerintem EZ a helyes hozzáállás.


Most pihennem kell, mert reggel korán kelek. De kedden, még bővebben kiejtem. Ígérem!

2020. szept. 21. 00:28
 37/43 anonim ***** válasza:

Nem kell kifejtened, köszönöm.

Készséggel elhiszem, hogy te ilyen vagy, és rajtad kívül még sokan.

Még az is lehet, hogy ténylegesen csődbe is fogjátok majd vinni az emberiséget, amikor eléggé felgyorsul majd ehhez a fejlődés, és végre lesz antianyag bomba a kezetekben.


Akkor viszont a fejlődésnek ott lesz vége. Az emberiség egy kis töredéke túléli majd, aztán megyünk vissza a középkorba. Onnan pedig nem jövünk ki többé.

Simán benne van az emberiség lehetőségeiben ez a végkifejlet is.


Ja, és hogy hogyan kéne készülnünk egy majdani találkozóra idegenekkel?

Nos, elsősorban úgy, hogy mérsékeljük magunkat és rendbe tesszük a társadalmunkat. Olyanra, hogy jól működjön: mivel akik jönnek, nyilván egy jól működő társadalomból jönnek. Rosszul működő társadalom nem képes ilyen teljesítményre: lásd pl. a miénket. 100 éve ott lehetnénk már a Marson, és akkor jelenleg már a Jupiter holdjait népesítenénk be.


Természetesen hurráoptimizmusra nincs szükség, mivel probléma lehet bőven - még akkor is, ha mindkét oldalon jó szándék van. Ezekre készülni kell.

De nem gyilkosokat vagy ügyeskedőket (v.ö: politikus) kell képeznünk ahhoz, hogy minél sikeresebbek legyünk az idegeneknél. Ha így teszünk, abból csak baj lehet.

2020. szept. 21. 01:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/43 anonim ***** válasza:

37 igen jelenleg ez a forgató könyv, csak a jó eset a középkor, szerintem a kő vagy bronz a reálisabb amint elkopnak az eszközök és a "szakik"...

de ez már a hanyadik "csőd" lehet?

Kiút mindig is volt és lesz is, feltalálók, kutatók mindig is lesznek kik jobbá kényelmesebbé akarják tenni a világot.

És mindig lesznek kik ilyen olyan módon uralkodni akarnak a tömeg felett, a tömeg kárára.

Persze lesznek kivételek, "jó urak", kiket nem részegít meg a hatalom s a népet szolgálják....


Emiatt is vagyok úgy hogy idegenekre nincs szükség az ember képes rá magától is.... fejlődni és visszazuhanni a nullára. majd kezdi elölről....

2020. szept. 21. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/43 anonim ***** válasza:

"szerintem a kő vagy bronz a reálisabb"

Nem.

A középkori tudás megvan a fejekben, illetve gyorsan felfejleszthető.


"de ez már a hanyadik "csőd" lehet?"

Nem volt még ilyen. Meséknek nem kell hinni.


"Kiút mindig is volt és lesz is"

Nem, sajnos.

Nincsen nyersanyag és energiaforrás. Soha nem lesz így ipari forradalom. Itt ragadunk a Földön, 1 milliárd évig, amíg még lesz élet, aztán vége.

2020. szept. 21. 09:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/43 anonim ***** válasza:

„Az emberi fajnak minél előbb szét kellene áradnia a Galaxisban”


A földön gyakorlatilag körbe vesz bennünket az élelem amit képtelenek vagyunk kihasználni. Bárhova mennénk innen köveken meg vízen kívül semmi sincs. Heti 5 nap napi 8 órában +minimum 3 utazás, készülődés a belünket kidolgozzuk egy rabszolgatartó társadalomban. A születési arány egyre csökken, a fiatalok magukat képtelenek fenntartani nem hogy még gyereket nevelni. Maximunkra van az emberek tűrőképessége hajtva. Az élelmiszerboltokban ezekből a javakból mérgező szemetet termelünk ami egy beteg életképtelen korcsot csinál az emberekből. Ezt mind úgy hogy az állat és növényvilágban körbe vesz minket az élelem. Egy központosított piramisszerű társadalom vagyunk ahol sok ember tart fent nagyon keveset. Ha ma holnapra bezárjuk az összes élelmiszerboltot. Vagy történink egy baki hogy nem lesz elég élelmiszer mindenkinek elszabadul a pokol. Nézzük reálisan hogy milyen ár és fizetés arányban kapjuk az élelmiszert ebben a „jólétben”. Azon a határon vagyunk hogy a fizetésünk 1napi munka=1 napi élelem. Az élelmen kívül lassan semmire nem elég. És az emberi az egyedüli faj ami ebben az állapotban van. A többi lazán elvan. Legyünk életszerűek hogy egy másik bolygón garantáltan elpusztulnánk a jelenlegi körülményeket tekintve. Az emberek nagy része nem több egy életképtelen rabszolgánál, ami képtelen az önellátásra. Ez egy kipusztulásra ítélt állapot, ami minden erőbefektetéssel el van tolva.

2020. szept. 22. 21:28
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!