Az asztrobiológus hivatalosan elismert földönkívüli létforma után kutató biológus?

Igen, így nincs is köze ehhez a rovathoz. Interdiszciplináris tudományág. A földön kívüli élettel foglalkozik, de nem azonos az idegenek kutatásával. A csillagászat, biológia, geológia egy-egy részterületét kapcsolja össze.

Foglalkozik a földi élőlények űrbéli életlehetőségével, földön kívüli élet kialakulásával is, evolúciós kérdésekkel.

Tehát nem E.T.-t keresi, az csak egy részterület

Nem teljesen. Az asztrobiológia nem csak a földönkívüli élet "keresésével" foglalkozik (az az exobiológia), hanem például az életre potenciálisan alkalmas bolygókkal, az élet keletkezésével, a korai evolúcióval, vagy épp az ember új bolygóra való "átköltözésével". Asztrobiológiával természetesen nem csak biológusok, hanem nagyon sok különféle tudós, kutató foglalkozik, például asztronómusok, fizikusok, geológusok, kémikusok stb.

Ezen kívül fontos külön kezelni az asztrobiológiát és az ufológiát. Az első tudomány, a második nem.

Például az asztrobiológiában vizsgálják a tengermélyi vulkánok és egyéb geológiai jelenségek környékén megtelepedett élet. Elég barátságtalan környék, több száztól nulla fokig ing a hőmérséklet, erős kémiai hatások vannak, fény semmi. Mégis élnek itt vak rákok és bizonyos férgek.

A Yellowstone Nemzeti Parkban találtak 9.5-es pH-jú forrásokban (az aprópénzt másodpercek alatt feloldja) élő baktériumokat. Nemrég nagy eredményük volt, hogy találtak olyan élőlényeket, amiknek a testében arzén van.

(Egész eddig azt hittük az arzén minden élő szervezetre méreg)

A legnagyobb áttörése az asztrobiológiának kétségkívül a medveállatka.

"Hihetetlen túlélők. Kedvezőtlen körülmények között anyagcseréjük leáll, és a kriptobiózis állapotába lépnek, cisztát képezhetnek. Testük víztartalmának 99%-át elveszíthetik ilyenkor, életműködéseik felfüggesztődnek, és ebben az alakban évekig (akár 100 évig is) életképesek maradnak. Ebben az állapotban sejtjeik membránrendszerét a magas trehalózkoncentráció védi.

Néhány példa:

Hőmérséklet: 151 °C-ra felhevítést percekig is elviselik, napokig túlélik a −200 °C-os fagyasztást, és pár percig −272 °C-on is bírják (majdnem abszolút nulla fok!).[1]

Sugárzás: Raul M. May, a Párizsi Egyetem dolgozója mutatta be, hogy az állat egyes példányai túlélték az 570 000 rad Röntgen-sugárzást. (Az emberi szervezet 500 rad sugárzás hatására halálos sérüléseket szenved.)

Nyomás: A rendkívül alacsony nyomást (vákuum) és rendkívül magas nyomást (a földi légköri nyomás százszorosát) egyaránt eltűri szervezetük.

Világűr: Túlélték a világűrbe való kibocsátást."

Namost ezek az eredmények, mind FÖLDI életformákra vonatkoznak (másmilyet nem is ismerünk), de ezek a körülmények (szélsőséges meleg-hideg, sötétség, savas környezet, sugárzás), előfordulnak más égitesteken, bolygókon, aszteroidákon. És ha a Földön megélnek ilyen körülmények között, akkor nem kizárt, hogy más égitesteken is megélnek (ahol korábban kizártuk az élet lehetőségét).

A Vénusz légkörében az életet például sokáig kizárták, de ma már újra lehetségesnek tűnik, ezek miatt az eredmények miatt.