Fel vagytok arra készülve, hogy a párotok szakít veletek?

Én nem hiszek a "jobb félni, mint megijedni" mondásban, pont fordítva gondolom. Megijedni intenzívebben fáj, de rövidebb ideig tart, míg felkészülni rá és félni valamitől folyamatosan, lassacskán, cseppenként mérgez és végső soron nem enyhíti vagy tompítja a fájdalmat, ha az bekövetkezik. Én nem vagyok hajlandó önértékelési problémákkal élni, ezért megszüntettem őket szakember segítségével és nem mérgezem se magam, se a kapcsolatom felesleges kombinálással, parázással.

Szerintem mindketten érzitek, hogy ez a kapcsolat a vége felé jár. És ha így van, akkor jobban jársz, ha lelkileg felkészülsz rá.

Nálunk ez nem játszik, mert a párom tőlem függ. Ha szakít, gyakorlatilag halott, mert bár van hova mennie, az egyetlen élő rokona minimálbéren él, nem tudná eltartani, mindent abba kéne hagynia amiben most én pénzelem és vegetálni.

Dehogy jár a vége felé! Pont az elején szoktak ilyen hülyeségeken agyalni.

Ahh, ismerős. Én is csodálkozok kicsit, hogy a párom elvisel, és nem tudom, meddig fog kitartani... :/

Hangoztatja, hogy szeret? A szavak elrepülnek a szélben, semmit sem érnek. Csak az ér valamit, ha érezteti és kimutatja. Valami mégsem lehet rendben, ha érzed a vesztet és erre gondolsz.

Az én exem is mindig ezt hitte, tök féltékeny volt, és ez vetett lassan véget a kapcsolatunknak. Ne kövesd ezt a taktikát.