Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy ne legyek alsóbbrendű?
Lány vagyok, nem nézek ki rosszul, kedves vagyok, nincs semmilyen káros szenvedélyem, szerintem nincs semmi komolyabb probléma velem. Udvarlóim szinte mindig voltak, eddig volt két komoly kapcsolatom is.
Azzal van a problémám, hogy valamiért mindig alsóbbrendű leszek kapcsolatban is, illetve csak ismerkedésnél is.
Én mindig próbálok a másik fél kedvében járni, emiatt szinte úgy néz ki, mintha én udvarolnék... Vagyis nem egészen, mert kezdetben ők jönnek oda hozzám ismerkedni, majd mégis én teszek bele többet, mert nekem ez jó érzés. De mindig rosszul sül el, és alsóbbrendűnek gondolnak emiatt, kb. lábtörlőnek...
Például a kapcsolataimban, ha épp találkoztunk, gyakran vittem csokit, vagy amit szeretnek, meglepiből sütöttem nekik valamit, ha valami segítségre volt szükségük, akkor előre felkészültem alaposan, hogy a legtöbbet tudjam nyújtani stb. Ezzel szemben, én nem kaptam meg ezeknek a töredékét sem. Kedvesek voltak velem, de ennyi, nem éreztem, hogy egy kevéske energiát is belefektettek volna abba, hogy a kedvemben járjanak és még a szexben se törekedtek arra, hogy nekem is jó legyen.
Egy ideje csak ismerkedek, ezekből néhány barátság kialakult, de náluk is érzem, hogy alsóbbrendűnek gondolnak engem, és tudják, hogy bármikor elő lehet venni, ha szükség van rám (nem szexuálisan), de ha nekem szükségem lenne valami apróságra, akkor sehol nincsenek, bezzeg másnak egyből ugranak (az elején nekem is, amíg nem ismertek annyira).
Nem vagyok válogatós, nem a menő srácokra hajtok, mindenkinek adok esélyt (legalább beszélgetni párszor, aztán majd alakul), aki normálisnak és értelmesnek tűnik.
A kérdésem pedig az lenne, hogy ezen hogyan tudnék változtatni úgy, hogy ne essek át a ló túloldalára(és esetleg bunkónak gondoljanak)? Leginkább arra lennék kíváncsi, hogy már kialakult ismertségnél hogyan tudok változtatni a "pozíciómon". A leghosszabb ilyen barátságom 1 éves, és el szeretném érni, hogy ne legyek már semmibe véve (ez azért erős túlzás, de valamit írnom kellett...). Úgy érzem, hogy pont ez taszítja el tőlem a férfiakat. Mit tehetek, ami miatt nem gondolnak majd bunkónak, hanem normálisan állnak végre hozzám?
21/L
Adás és kapás egyensúlya.
Mindig csak annyit szabad adni, amit a másik fél képes, és akar viszonozni, ennyi.
A kérdés alapján nekiállsz túl hamar túl sokat rakni a kapcsolatba és ezzel visszaélnek. Nem feltétlenül tudatosan, de beleszoknak abba, hogy füttyentésre ugrasz.
Arra figyelj, hogy ha valaki KÖLCSÖNÖSEN szeret téged és fontos vagy neki akkor nem fogod ezt érezi, ha meg valakivel ezt érzed akkor nem vagytok egymásnak valók. És ne kezdj el hamar nagy energiákat és szívességeket invesztálni egy kapcsolatba. Legyél aktív, kedveskedő de ne kezdj egy alakuló kapcsolatban ajándékgép és kiszolgáló szeméylzet lenni
Köszi a válaszokat!
És pl. a kölcsönös szeretetet hogyan láthatom abban az esetben, hogy ha a férfi esetleg a sok csalódása miatt nem mer már sokat belefektetni egy kapcsolat kialakulásába? Vagy bármi más ok miatt fél, de szeret.
"Ha valaki kedves és gondoskodó, nem azt jelenti, hogy lemegy kutyába és pitizik a szeretetért. Óriási a különbség."
Hogy kell elképzelni ezt? Az én tapasztalataim alapján aki kedves és gondoskodó, azt máris alsóbbrendűnek veszik. Hogy lehet elérni, hogy megmaradjak kedves, gondoskodó és adakozó úgy, hogy nem néznek egy senkinek? Tudnál írni egy példát és egy ellenpéldát? Érdekelne, mert ahogy te sem, úgy én sem szeretném másnak mutatni magam, mint aki vagyok, azt szeretném, hogy úgy szeressenek, amilyen vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!