Miért visel meg, ha elutasítok valakit?

Van lelked és fiatal vagy még.

Idővel mindkettő megkopik.

Nem kell mindenkivel összejönni, akinek tetszel, legyél korrekt, ne játssz velük, meg kell tanulni nemet is mondani.

Ez egy nagyon pozitív dolog, és hidd el, hogy ezt azok is méltányolják, akiket elutasítasz.

Nekem a nagy viszonzatlan szerelmem, egy srác éppen ilyen empatikus volt, mint Te. Elutasított, nem is tehetett volna mást, de amennyire csak tőle telt, igyekezett nem megbántani és a lehető legtöbbet tenni értem az adott szituációban, hogy ne sérüljek miatta.

Örökre hálás leszek neki ezért, és mindig szeretettel fogok rá gondolni.

Hihetetlen sokat számít az együttérzés.

Mert empatikus vagy, ami manapság mindenkire bőven ráférne, de kb senkiben sincs. Jó tulajdonság. Én 32 vagyok màr, de bennem nem kopott meg kicsit sem, sőt felerősödött, mert mert több mindent tapasztaltam meg, mint 20 évesen, ezért több mindent tudok átérezni, amit régebben nem.

Maradj ilyen, ha tudsz! Így tehetsz másokért a legtöbbet. Hálásak lesznek érte.

Mert nincs önbecsülésed és háttérbe szoritod magad.

"amiért nem élek ezzel a lehetőséggel"

Nem kell minden "lehetoseggel' élni. Ha nem érzed a vonzalmat, akkor lelkiismeret furdalás nélkül nemet kell mondanod. Bajod lesz ebből később is. Nem fogsz tudni nemet mondani és rossz kapcsolatból kilépni, főleg ha érzelmeit is vannak.