Nélkülem utazott el?

Sziasztok!

Próbálom rövidre fogni.

A helyzet az, hogy a párom, akivel 2,5 éve vagyok együtt, nélkülem utazott el Párizsba. Az anyukájával.

Nem tudtam volna most menni, anyagilag sem engedhetem meg, meg jövő héten kapom a második oltásom, ugye onnantól 2 hét. Elment nélkülem múlt hónapban Prágában a haverjával, majd a családdal Görögországba, ahonnan most jöttek vissza hétfőn, ma meg elment az anyukájával Párizsba. Ami még rosszabb, hogy tudtam, hogy mennek valahova a görög út után, de nem mondta el hogy hova. Csak mire már huszadjára kérdeztem.

Tisztában volt vele, hogy életem vágya Párizs, ezer helyre mehettek volna, sőt, beszéltük hogy szeptemberben elmegyünk és azzal sem lett volna gondom, ha az anyukája is jön, és így szervezte le a hátam mögött, és még nem is szólt róla. Nyilván tudta hogy nem fogok örülni és amikor kiborultam csak annyit kérdezett, hogy mit kell kiakadni majd elmegyünk együtt. De akkor már nem lesz ugyanolyan, hisz már járt ott, mint egy film, amit másodjára nézel meg. Pluszba még telepakolta Eiffel tornyos képekkel a létező közösségi felületeit.

Teljesen cserben hagyva érzem magam. Tényleg nem bírt volna ki pár hetet és szerveztünk volna együtt? Míg Görögotszágban volt, lefoglaltam egy szállást Krakkóban, de nem tetszett neki és még ő vágta a fejemhez, hogy megbeszélhettük volna. És ezután még elvárta volna, hogy menjek haza vele hétvégére a családjához, amikor tudja, hogy tanulnom kell meg dolgozom is.

Hogy várhatja el, hogy ne akadjak ki, hogy ennyire nem figyel rám, és ennyire tojik arra, hogy engem ezzel mennyire bánt meg? Iszonyatosan érzem magam.

Tavaly voltunk nyaralni a családjával, baromi sok pénzem ment el rá. Azt tegyük hozzá, hogy hitelből utazott, mert erre neki sem lett volna kerete. És engem néz le, hogy sz@r anyagi helyzetbe hoztam magam.

Ti mit gondoltok, mi a véleményetek erről, mit tennétek a helyemben?