Butaság lenne érzelmekkel belemenni laza kapcsolatba?

32 éves nő vagyok. Egészen középiskolás korom óta több, évekig tartó párkapcsolatom is volt már, de mind kudarcba fúlt. Egyik partnerembe se voltam szerelmes, folyamatosan hiányérzetem volt. Még tini koromban volt egy viszonzatlan szerelmem, nem voltunk együtt. Azt hittem, hogy soha többé nem leszek szerelmes, de mégis sikerült. Sajnos nem szerencsés a helyzet...

2 éve vagyok egyedül és 1 éve ismertem meg egy férfit, akibe szerelmes lettem. Nagyon sokat gondolok rá, úgy vágyom rá, mint soha senkire. Ő is szingli, de a helyzet az, hogy nem szeretne komoly kapcsolatot, de barátság extrákkal dologban benne lenne.

Elkeserített a dolog, de állandóan arra gondolok, hogy talán nem is leszek többé szerelmes, és nem fogom tudni megtapasztalni azt, hogy milyen eltölteni egy (vagy esetünkben akár több) éjszakát olyannal, akit szeretek. Már annyira feszít belül ez az érzés, hogy azt gondolom nem is zavarna, hogy ő nem szeret viszont, legalább addig a magaménak érezhetném, és jól érezném magam, amíg nála vagyok, még ha nem is lehet teljesen az enyém. Nem hiszek benne, hogy belém szeretne, tudom, hogy nem fog.

Valaki belement már így a dologba? Ha igen, mi lett belőle? Mit gondoltok, butaság? Úgy érezem, hogy túl sokat voltam szerelem nélkül kapcsolatokban, eddig csak olyanokkal feküdtem le, akiket maximum csak kedveltem, mint jóbarátot, nem volt meg senkivel a tűz és szeretném ezt is megtapasztalni.