Túlzott féltékenykedésre létezik megoldás?

Van egy friss párkapcsolatom. Most tervezzük kb 2 héten belül az összeköltözést. Sajnos a rengeteg távolság miatt csak messengeren tartjuk a kapcsolatot. Szinte minden szabad percünkben beszélünk. Folyamatos hangüzenetváltások és amikor csak lehetséges akkor hívásban.

Én erősnek gondolom a részemről a kapcsolatot. Mindent kiiktattam az életemből ami zavarta, ami kockáztathatta a kapcsolatunkat. Tényleg mindent.

Nem beszélek senkivel, nem írok senkinek. Minden időmet a gyerekeimre szánom és a háztartásra.

Ennek ellenére minimális bizalom sincs meg benne. Mivel okot nem adok rá, így igazán nem is tudom mi lehetne a megoldás.

Amikor megpróbálok vele beszélni erről, mindig annyit mond, hogy Ő valójában sose volt ilyen, biztos a sok km teszi ami köztünk van.

Álltalában olyanokon megy a vita ha a megszokott 2perc helyett esetleg 5perc alatt válaszolok.

Arra is volt példa, hogy mosdóban voltam és hívott, fél perc csörgetés után vettem fel. Ekkor megkaptam azt hogy valakivel beszéltem és biztos gyorsan el kellett köszönnöm.

Szinte mániákusan nézi mikor vagyok/voltam elérhető. Ha este elköszönök, de még 5percig jelzi a messenger hogy elérhető vagyok akkor másnap reggel elszámoltat. ... Igazából sorolhatnám, annyi ilyen van.

A lényeg, hogy tényleg nem csinálok semmit. Ugyebár bebizonyítani nem tudom. Azt is tudom, hogy ez hosszútávon nem működik mert lelkileg mindkettőnket tönkretesz.

De nagyon szeretem őt. A megoldást keresem, nem a menekülőpontot.

Mint említettem van gyerekem. 2 kicsi. Hamarosan összeköltözés. Nagyon félek, hogy ez utána sem változik.

Ő 42F - én 31N