Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek mi ez az érzés? Kíváncsi vagyok mások hogyan látják.
Tömören röviden: van egy pasi akit kedvelek, jóban vagyunk. Külsőre abszolút nem jön be. A személyiségét nagyon kedvelem, de nem ilyen partnert képzelnék el magamnak, nem hiszem, hogy hozzám illik. Ugyanakkor nemrég azon kaptam magam, ha akármikor rágondolok rögtön széles mosoly ül az arcomra, várom hogy találkozzunk, nem úgy mosolygok a társaságában mint egy barátra. Azt érzem (persze nem látom) hogy más a mosolyom meg a hozzáállásom.
De ha elképzelem, hogy bármi történne köztük fizikailag, rögtön egy rossz érzés fog el, hogy ezt nem akarom és hogy nem vonzódom hozzá.
(Ő többször is adta jelét annak, hogy tetszem neki).
Ez mi? Miért érzek így, mi lehet ez?
Hasonló van....amikor az ember hazatér egy nehéz nap után, kinyitja az ajtót a kis cuki aranyos kutyulimutyuli szalad a gazdihoz, és olyan cuki, hogy csak mosolyogni tudsz rá.
simogatod beszélgetsz vele megért téged végighallgat, jó társaság de nem dugnál vele.
Szimpatikus neked az illető emberileg, de részedről nincs meg az a bizonyos kémia. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy barátok lesztek.
Viszont a ti esetetekben ő már jelét adta, hogy te tetszel neki, így egyoldalú lenne a barátság részedről, mert ő többet akarna.
Itt neked kell eldöntened, hogy ha részedről párkapcsolat nem képzelhető el, ő meg nem barátként néz rád, akkor mi legyen?!
Igazából az a dolog "érdekessége" hogy sosem úgy gondolok rá mint egy barátra. Egy barátnál (vannak ellenkező nemű barátaim, haverjaim) sosem fordult meg bennem, hogy milyen lenne ha lenne több.
Nála megfordult a fejemben, nem úgy mosolygok mint egy barátra, "produkálok néha olyan tüneteket" mintha többet éreznék. Néha még el is játszadozom a gondolattal, hogy mi lenne ha.
Aztán mindig az a vége, hogy átgondolom vagy ha épp együtt vagyunk, ránézek és az fut át az agyamon, hogy én őt ÚGY nem akarom.:/ sose volt velem ilyen.
Ez a mi lesz később nem igazán izgat. Én tettem lépéseket. Majd lesz ami lesz. Nem vagyunk sehol se összekényszerítve.
"Aztán mindig az a vége, hogy átgondolom "
Szerelmes vagy belé a leírásod alapján, de az agyad megálljt parancsol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!