Miért szeretik a férfiak a szürke kisegereket?

Van egy jóképű orvos ismerősöm aki egy "szürke kisegeret" vett feleségül. Az egyetemen válogathatott a cicababákból, de köszöni szépen már nem kér egyikből sem. Több mint 20 éve jó házasságban él, igaz ők vallásosak.

Állítása szerint a "szürke kisegér" felesége olyan érzelmi hátteret tud neki nyújtani a mindennapokban, amit a szép nőktől sosem kapott meg. Persze szó sincs arról, hogy eltartaná a feleségét, mert a felesége is dolgozik.

Számukra az érzelmi háttér sokkal fontosabb, mint az hogy ki milyen dekoratív.

Ránézésre senkiről nem lehet megállapítani, hogy milyen a személyisége. Lehet hogy olyan magával ragadó az alaptermészete, hogy bár külsőleg nem egy modell alkat, de a személyisége miatt mégis őt választják.

“Állítása szerint a "szürke kisegér" felesége olyan érzelmi hátteret tud neki nyújtani a mindennapokban, amit a szép nőktől sosem kapott meg.”

Persze, mert aki szép, az csakis érzelmi analfabéta lehet. Ekkora közhelyet...

Egy idő után előtérbe kerülnek olyan dolgok is, mint a hűség, megbízhatóság, valamint hosszú távon az is fontos, hogy a szürke hétköznapokon mennyire klappolnak az emberek.

Kezdetben mindenki a feltűnően szépekre megy, de aztán jönnek a tapasztalatok:

az egyik suttyomban félrek.r, mert nem akarja egy emberre pazarolni a szépségét;

a másik minél több pénzzel próbál lehúzni;

a harmadik karrierista egómanó, akinek a munka, kondi, szépítkezés mellett napi fél órája van, amit a párjára tud szánni;

a negyedik hercegnő, aki elvárja a nonstop programokat, mert otthon 5 percig nem bír megülni a s.ggén;

az ötödik konzumidióta, aki csak a mobilokról, tetkókról, pletykákról tud beszélni stb.

De rövidebben: a szebbek általában csak elvárnak, de nem értékelnek semmit.

Kicsit olyanok, mint a jónevű multik: örülj annak, hogy nekik dolgozhatsz és xarért-húgyért túlórázhatsz naphosszat, mert micsoda presztízs. Ha pedig ez nem tetszik, akkor 20-an várnak a helyedre...

34F

Férfiszemmel tudok a jelenségről nyilatkozni. Ha párkapcsolatról van szó, a legjobban azokkal vagyok kompatibilis, akiket ti "szürke kisegérnek" hívtok. Eddigi barátnőimet is így definiálnátok - de minden esetben kiderült: A "kavics" igazából ametisztgeóda. Abba most nem megyek bele, hogy milyen véget értek kapcsolatok, mert egyrészt más lapra tartozik, másrészt "álomnővel" (értsd: mainstream szépségideállal) sem biztos, hogy különbül járok.

Ami bizonyos: Elb*szott egy világ az, ahol megkérdőjelezik mások boldogságát. Ha párkapcsolatban gondolkozom, nekem nem egy "kisebb istennő" kell. Olyan kell, akivel megvan a közös hang, a kölcsönös szeretet és tisztelet. Akivel megvan a kölcsönös bizalom. Kérdező... Mit lehet rólad tudni? Hogy viselkedsz párkapcsolatban? Ismerkedésnél pusztán elvárásokat támasztasz a másik irányában, vagy képes vagy szívvel szeretni? Képes vagy-e felengedni a másik mellett? Képes vagy-e átadni magad egy párkapcsolatban? Képes vagy-e a másikat elfogadni? Ne haragudj, hogy ezt megkérdeztem, de látatlanban véleményt nem merek mondani.

Azt hiszem én tudom a választ, legalábbis egy férfi szemszögéből biztosan.

Nos, mi egy ilyen pár vagyunk: férjem a népszerű, nagy kapcsolat hálózattal rendelkező jó pasi, én meg a "szürke kisegér". Annyi különbséggel, hogy nekem van diplomám. Pedagógus végzettség... úgyhogy az alacsony fizetés szintén stimmel. Sportolni sosem szerettem.

Szóval amikor összejöttünk, addigra a férjem már jó pár kapcsolaton túl volt, rengeteg nagyon szép nője is volt, de egyszerűen megcsömörlött tőlük. A legtöbb ugyanis nagyszájú, ő meg olyat keresett, aki meg tudja hallgatni, és tud csendben lenni, társaságban is. Ráadásul nagyon féltékeny típus, és mindig kiborult, amikor az ilyen dekoratív, társaság középpontja típusú nők más pasikat ölelgetnek, mondván hogy nekik rengeteg haverjuk van és ez a természetes.

Ezen felül sokba is kerülnek: kéthetente körmös, havonta fodrász, kondi bérlet, szoli, ruhák, stb.

Én meg inkább minimalista vagyok: kevés ruhám, cipőm van.

És mégegy dolog eszembe jut: ha egy ránézésre "hozzáillő" nőt kérdezel, hogy mire költi szívesen a pénzét, ő az előbb felsorolt dolgokat, szolgáltatásokat választja, én meg inkább könyvet, színházjegyet vennék. A férjemnél még a kulturális érdeklődés is fontos szempont volt.

De nyilván ez teljesen személyiség függő, lehet hogy más férfiak homlokegyenest más szempontok alapján döntenek.