Más is lenne öngyilkos ha elhagyja a szerelme?

Mitől lenne jobb, ha meghalnál?

Ilyenkor egyet írok mindig, és te is gondold át: ha öngyilkos lettem volna a mélyponton, lemaradtam volna életem legjobb részéről!

Biztos hogy nem. Nem a szerelmem tart életben, hanem a céljaim, önmagam. A párom csak pluszt ad az életemhez, teljesebbé teszi, de nélküle se vagyok félember.

Persze, nagyon rossz volna ha kilépne az életemből, de túl tudnám tenni rajta magam pár év alatt.

Együttérzek, nekem is voltak ilyen mélypontjaim. Mivel már túl vagy egy kísérleten, különösen fontos lenne segítséget kérned. Beszélj az érzéseidről olyanoknak, akikben megbízol, és mindenképp fordulj szakemberhez! Pszichológus vagy pszichiáter tud segíteni.

Ezen kívül felhívhatsz ingyenes lelkisegély-vonalakat mint a 116-123, illetve instán a Mély levegő projektet érdemes követni támogató/motiváló tartalmakért.

Tudom, hogy ez most maga a pokol, de ne add fel!

És miért halnál meg? Akkor rájönne, hogy mit veszített és milyen szerelmes vagy, csak ezt már te sem fogod megtudni? Ha meg annyira szereted, akkor miért is akarnál ekkora bűntudatot örökül hagyni neki? Sehogy sem logikus.

Én 40 felett vagyok, tavaly éreztem hasonlóan. De elmúlik a fájdalom, csak tudatosnak kell lenni, hogy ne gondolj rá, ne add át magad a teljes önsajnálatnak, hanem azokat a dolgokat szedd elő, amiket akkor szerettél, amikor ő még nem volt az életedben. Csak voltál előtte is valaki... A szerelem egy drog, függés, le kell jönnöd róla pont ugyanúgy, de az eleje nagyon nehéz. És igen, pont olyan, mintha mindened fájna. De ahogy egy csonttörésből, ebből is ki lehet gyógyulni. Ha nem megy egyedül, nincsenek lelki szemeteszsák rokonok, barátok, akkor meg pszichológushoz kell fordulni.