Ha párotok mást is kipróbálna, de erőltetitek hogy csak EGY más nemű társat - téged kívánjon miért zendül be az ég és föld?

Ha te poligám kapcsolatra vágysz keresel magadnak egy olyan társat akinek szintén ez a vágya.

Ha én monogám kapcsolatra vágyok keresek magamnak egy olyan nőt aki szintén erre vágyik oszt el van intézve.

Kérdező! És te is hagynád a barátnődnek hogy ő is kalandozhasson ha úgy akarja?

Mert mondjuk ő is ki szeretné próbálni egy másik férfival akinek mondjuk egy kicsit nagyobb a szerszáma meg ilyenek.

Hagynád neki?

#1 mindent elmondott. Van aki a nyitott kapcsolatra esküszik, nincs is azzá semmi gond, ha ezt őszintén megtudják beszélni, és persze ha a másik is ilyen beállítottságú.

Én ha igazán szeretek valakit, akkor nem akarok mást. Akkor akarok mást, ha (már) nem szeretem igazán a másikat. Innentől viszont a kapcsolatnak sincs értelme.

De tény hogy vannak, akik arra esküsznek, hogy van egy akivel tüzön-vizen át, de mellette bármikor szexelhetnek mással, megbíznak benne, hogy az tényleg "csak" szex.

Én erre képtelen lennék, te pedig a hűségre lennél az. Ha ezt nyíltan vállalod, az rendben van, mert akkor nem csapsz be senkit. Nem kell ítélkezni, nem vagyunk egyformák

Lehetne így, ha ezek hideg döntések lennének. De ott vannak az érzelmek. Olyan mintha ezt kihagyád a képből és olyan, mintha csak elméletben okoskodnál.

Volt már ilyen poligám kapcsolatod? Esetleg olyan ahol szerelem is volt?

Ugyebár ha valaki azt mondja, párkapcsolatot szeretne, akkor abban te meg ő alkottok végül párt.

Azért lesz valakinek valaki a szerelme mert megtalálja végül benne azt a hiányzó darabot, amivel minden klappol. Nem kell végre a barátnőknek, srácoknak lelkizni, baromkodni, hiszen ott van az életed nője. Nem kell lefeküdni az ázsiai pinagörcsös fuldoklós prostikkal, mert ott van életed nője.

Sorolhatnám még az élethelyzeteket, de a lényeg, hogy egy csomóan hisznek még ebben, és ezért szeretnének hűséges kapcsolatot maguknak, és az más kérdés, hogy ezt csak nagyon kevesen tudják mégis megvalósítani.

Ha te ilyen kapcsolatot akarsz, azt fogja csak érdekelni, aki szintúgy ilyet szeretne, és ennyi.

A szerelem már csak ilyen, együtt jár a birtoklási vággyal és önzőséggel, már csak az utódnemzés miatt is, sztem az nem szerelmes aki másokkal is simán együtt tud lenni vagy nem zavarja ha a párja másokkal is együtt van. Tegyük fel te férfiként elnézed az asszonynak, hogy kefél melletted is össze-vissza, te meg örülsz neki, hagy legyen boldog. Honnan tudod majd, hogy mikor gyereknevelésre adod a fejed, a gyerek a tőled lesz. Vagy az se gond neked ha más gyerekét neveled fel?

Ha neked ez így megfelel, hát élj így boldogan, engem nem zavar, de nekem ezt nem venné be a gyomrom és szerencsére az emberek többsége sem, nem véletlenül alakult ki az évezredek folyamán a monogámia, megvan a maga szerepe, elsősorban a családalapítás és utódnevelés miatt is. Elvégre normál esetben magának a kapcsolatnak a párkeresésnek is az a lényege, hogy megtaláljuk azt az embert akivel leélhetjük az életünket és családot alapíthatunk. Nem csak az orrunkig kell látni, hogy jó "most van valakim, elszórakozok vele és halmozom az élvezeteket míg meg nem unom".