Mit mit tenne ilyen esetben?

Hosszú és bonyolult a sztori, köszönöm annak előre is, aki elolvassa és válaszol.

Van egy fiú, akivel több mint egy éve random elkezdtünk beszélgetni egy közösségi oldalon. Ne ítéljetek el, tudjátok milyen fiatalnak lenni, perverz témázgatásnak indult a dolog, de aztán egyre többet kezdtünk beszélgetni és közben egyre inkább szimpatikusak lettünk egymásnak és attól kezdve rengeteget beszélgettünk, kb egész nap. Képek alapján is szimpinek találjuk egymást, ahogy megláttam ő pont az én esetem. Néha azonban voltak kisebb nézeteltérések, de megbeszéltük mindig és nem hagytuk annyiba. Nem találkoztunk, nem akartunk belekezdeni semmibe mert tudtuk hogy ebből nem lehetne semmi komoly, mivel messze vagyunk. Fontos mindkettőnknek a személyes kontakt, és kapcsolat ilyen távból nem lenne fenntartható, egyikünk sem szeretne távkapcsolatot.

A kisebb viták néha odáig fajultak, hogy abbahagytuk a beszélgetést, pl ő letiltott snapen, vagy én töröltem őt. Ilyenkor mindig nagyon rosszul éreztem magam, sírtam is hogy már nem fogunk beszélni és hiányoznak majd a beszélgetéseink.

De valahogy egy adott idő után mindig újra elkezdtünk beszélni vagy ő vagy én kerestem, és olyan jól fogadtuk egymást, minden rendben volt és végtelenül örültem hogy újra beszélünk.

Közöltem vele amúgy, hogy hamarosan én is ott leszek majd ahol ő él, mert oda megyek egyetemre és ott szeretnék lakni is (ez tőle függetlenül így van, ez a célom). És mondtam hogy addig igazából hagyjuk a beszélgetést mert így nincs értelme, nem akarom azt, hogy egy virtuális világban legyünk. Amint aktuális keresni fogom ha ott leszek már. De ő ragaszkodott hozzá, hogy beszéljünk. Ő is imád velem beszélgetni amúgy, és én is vele. Komolyabbra is fordította ezt velem (már amennyire lehet ilyen helyzetben), telefonáltunk sokat, átmentünk más személyesebb platformra is stb.

Időközben sajnos én még messzebb kerültem, mert kijöttem dolgozni külföldre egyetem előtt kb egy évre. Ezt neki is mondtam, rossz ez a helyzet mindkettőnknek mert húzódik a dolog, de ki lehet bírni, eltelik az.

Mindig olyan jókat beszélgetünk, rengeteg mélyebb témát is érintünk, sokat viccelődünk is meg bármiről tudunk beszélni, nagyon közel érzem őt magamhoz. Tudni kell róla hogy egy nagyon perverz fiú amúgy, de én is ilyen vagyok, csak nőben. Természetesen olyan témák is szoktak lenni, de amolyan ízlésesen.

Legutóbb 2 hónapja beszélgettünk, mert valahogy akkor nem írtam vissza és szimplán nem kerestük egymást az utána való napokban. És most ilyen 2 napja írt, perverz témával kapcsolatban. Nekem ez nem tetszett hogy most csak ezért keresett, jogosan. Pár szót beszéltünk aztán hirtelen letiltott, ez snapchaten volt. Korábban már volt ilyen ugye, de utólag elmondta csak azért volt mert nem tetszett neki a nagyképű válaszom. De most semmi ilyen nem volt, csak normálisan válaszoltam egy kérdésére, ezzel fogalmam sincs mi lehetett a gond. Nagyon nem vagyok ilyen rámenős pitizős típus, de messengeren ráírtam szépen hogy mi a baja, de nem válaszol meg se nyitja. El sem tudom mondani mennyire rosszul esik nekem ez az egész… Eddig soha nem volt még ilyen, hogy ne válaszoljon és meg se nézze az üzenetem. Snapchaten letiltott, messengeren meg nem, de nem ír vissza és nem értem hogy mi az oka ennek, mi baja lehet velem. 2 hónap alatt míg nem beszéltünk ennyire megváltozhatott volna benne valami, mikor eddig több idő után is mindig mindent ugyanott tudtunk folytatni? Nem értem az egészet.

Tudom hogy nem találkoztunk még ezért nem is ismerjük egymást úgy igazán hogy élőben milyen a másik, de engem nagyon megfogott már így is. Ilyen nem is volt még velem. És úgy érzem a visszajelzésein, a szavain hogy ő is így van ezzel. Nem olyan mint a többi tipikus gyerekes perverz fiú. Ezért nem hagyom őt, mert tudom hogy értékes. Volt tapasztalatom olyanban is, ezért tudom hogy ő más. Ő ugyanakkor normális intelligens, érett felfogású (néha meg is lepődtem mennyire), vannak értékei, céljai, tényleg úgy látom hogy nagyon hasonlítunk. És egyszerűen tudom amúgy hogy ő is odavan értem, sokat bókol nem is akárhogy (külsőm és a személyiségem egyaránt), olyan témákat és kérdéseket hoz fel amiből látszik hogy komolyan gondolja a jövőben, meg tényleg érzem rajta hogy borzasztóan kedvel már most is.

Ezért is nem tudom most hova tenni ezt, hogy így elzárkózott. És attól félek hogy sosem fogunk már beszélni. Valahogy, valahol felveszem majd vele a kapcsolatot amint ugye aktuális lesz, mert mindenképpen találkozni szeretnék vele és áthelyezni végre az ismertségünket a valóságba. Csak nem tudom ezt hogy kivitelezzem majd, ha már most sem válaszol, valószínű ugyanúgy nem válaszolna akkor se, ha majd újra írnék. Szerintem majd ha ott lesz az idő, egy másik snapen fogom keresni és felhozom a találkozást végre, ha valóban annyira akarta ezt akkor örülni fog és találkozunk majd. Most ez az ötlet lehet nagyon beteg, de valójában ebben nem lenne semmi ez is egy megoldás lehet ha addig tényleg nem fogunk beszélni. Ő is csinált már olyat, hogy másik snap fiókból vette fel velem a kapcsolatot. És mindig mikor újra elkezdtünk beszélni, még erősebb volt minden mint azelőtt. Ez az egyetlen reményem, el kell érnem majd akkor, hogy találkozhassunk.

Szerintem egyébként azért vannak ezek a “viharok” és szünetek a beszélgetésünkben mert még nem találkoztunk, és nincs mit igazán komolyan venni, így könnyű eldobni ahogy van. De ha majd találkozni fogunk, minden másabb lesz ennél az állapotnál, akkor már a személyes testközeli tapasztalatok lesznek, arra már lehet támaszkodni és elég komolyan venni az egymáshoz való viszonyunkat, mert az már az életben történik, ott már életbe lép a tényleges kapcsolat. És könnyebb is mindent kezelni mint csupán online felületen. Értitek remélem mire gondolok.

Most képbe jöhetne az, hogy nincs méltóságom hogy ennyire rajta vagyok, és hogy gondolnom kéne arra hogyha annyira akarna akkor nem hagyná ezt annyiba, de sajnos ez összetettebb ennél. Ő már nagyon régóta akart találkozni, mindig felhozta hogy legalább találkozzunk tudjuk meg egymásról hogy milyenek vagyunk és személyesen is ilyen jó lenne-e minden meg stb. De én nem akartam addig tényleg semmibe belekezdeni míg nem vagyok ott. Hisz rosszabb lenne hogyha kiderülne, hogy ez élőben még jobb is mint amire számítottunk, és úgy kellene elválni hogy nem tudunk utána találkozni, hogy én el is megyek külföldre. Tehát eddig ő volt rajta mindig.

Nem akarok naiv lenni és kicsinyes, tudom hogy ez könnyen komolytalan álomvilágnak tűnhet, de ez más mint amikről hallani lehet. Én valahogy ezt a fiút valóban nagyon közel érzem magamhoz. Rengeteget beszélgettünk már, számos komoly és komolytalan témák is voltak, hatalmas késztetést érzek rá, hogy megismerhessem személyesen is amint lehetőség lesz rá. Sajnálom hogy még nem találkoztam vele, ezért is tűnhet ez gyerekes hülyeségnek, de ez komolyabb annál. Nem hittem volna, hogy valaki ilyet kiválthat.

Ti hogy kezelnétek ezt a helyzetet? Kérlek szépen mellőzzétek a negatív hozzászólásokat, amennyiben értelmes, pozitív és együttérző tanácsot tudnátok írni, tegyétek meg.