Uraim, volt valaha olyan, hogy házasságban élve minden langyos víz és jött egy nő, akibe belebolondultál, de mégis a családot választottad? Inkább hallgatták az érzéseidről és elfojtottad.

Házasságban nem, csak sima kapcsolatban lett volna lehetőségem váltani, mégis úgy voltam, hogy a párom ér nekem annyit, hogy kitartsak mellette, bele sem mentem az új helyzetbe. Gondolom nem kell mondanom, a páromnak nem voltak ilyen gondolatai, simán lepasszolt amikor jött "jobb" :D

Nem vívódok, úgy vagyok vele, hogy van párom így nincs miről vívódni.

Én egy kolléganőmbe zúgtam bele. Neki is, nekem is volt családom. Borzasztó időszak volt, hiszen az eszem megálljt parancsolt. Pár hónap szenvedés után túl voltam rajta. De ráébresztett arra hogy miért nem működött az akkori párkapcsolatom.

Nagyon egyszerü! Ne ideakizálj!!!! Ne képezz neki olyan tulajdonsagokat, amivel nem rendelkezik. Peldaul: Jol néz ki, (mert nem szivta le 2-3(?) gyerek) de mondjuk ne gondold, hogy mukodne vele a szurke hetkoznapok...lehet, h nem házias, stb.

Szerintem ez azért nem kérdés, mert a párod egyszer érdekes, izgalmas, formás volt, akit aztán a közös életetek formált, emiatt változtak dolgok. A közös háztartás miatt nem jár annyit edzeni, kirándulni, gyereket nevel, aki miatt a ruhatára, alakja is más lett. Kevésbé bevállalós és spontán, mint korábban. Összességében unalmasabb lett, mint egyedülállóként, akinek semmi felelőssége nincs és csak magára kell fordítania az idejét, pénzét. Miattad ez már nem igaz, de te egy csillogóbbért rajongsz, elfelejtve, hogy a párod is lehetne olyan, csakhogy veled él és miattad is lett olyan, amilyen ma. Amennyiben te ugyanolyan fess, romantikus, türelmes, lehengerlő, maradtál, akkor érthető, hogy hasonlót keresel, de valljuk be, a kapcsolat és az idő mindkét félen meglátszik. Nézz tükörbe. Te ugyanúgy nézel ki, viselkedsz vele, mint régen az udvarlás idején? Szinte biztosan nem.

Miből gondolod, hogy a nő viszonozná?