Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Egyéb kérdések » Én lány vagyok , ő meg fiú....

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Én lány vagyok , ő meg fiú. 16-17 évesek vagyunk. A helyzetünk nem egyszerű. Hogy oldjam meg ezt?

Figyelt kérdés
Először is, én lány vagyok , ő meg fiú. 16-17 évesek vagyunk. A helyzetünk nem egyszerű. Ő nagyon bonyolult ember. Soha nem bízott senkiben. Visszahúzódó volt, halk szavú és bizalmatlan. Sok csalódás érte már. Aztán egyszer csak jöttem én. Haverok lettünk, majd szépen lassan barátok is. Imádtam vele lenni. És éreztem rajta h végre talált valakit akiben megbízhat. Soha nem vetődött fel bennünk barátságnál több. Külsőre nagyon eltérünk. Ő alacsony, én magasabb vagyok, és még erősebb testalkatú is. Ez őt nagyon zavarja. ezért soha nem is vetődött fel ez a dolog. Aztán sajnos történtek dolgok. Ittunk és kicsit közelebb kerültünk egymáshoz. Bennem megmozgatott valamit. Tudni akartam h most akkor mi van. "Kérdőre vontam". Elrontottam. Véget akart vetni mindennek, ő nem akar tőlem semmit. Rendben. De mint barát én állok egyedül mellette. Jók voltunk mi így együtt. Bízok bennem, szeret engem. Ez biztos. De most valami elromlott. Bunkózni kezdett...beszólongat az alakommal kapcsolatban, meg állítólag irritálom. Teljesen kész van. Vmi baj van vele agyilag. Lelkileg szét van rombolva, és én is megnehezítem ezt neki. De tudom h szüksége van rám. Nem hiszem h a bunkózásokat megérdemlem. Tudom h jó embernek tart engem. Olyan embernek akinek "jobb jár" de ő ezt nem tudja megadni. Azért bunkózik mert el akar marni maga mellől? De miért? Legszívesebben menekülnék. Mert kikészít ez a helyzet. De azt se bírnám ki ha nem tudnék róla semmit. Mert tudnám h egyedül van. Mit tegyek? Talán nem idevaló ez a kérdés de azért egy próbát tehetek...
2009. febr. 4. 19:22
 1/5 anonim ***** válasza:

Szia!:)

Én is igy voltam a mostani párommal, ugyanez a felállás, ugyanez a lelkiállapot, tisztára passzol minden: hatalmas csalódások, no barát, minimum életkedv. Aztán megismerkedik velem, és minden megvéltozik, az ismerősei, osztálytársai szemében is vidámabb lesz, jókedvűbb, humorosabb, mejön az életkedve. Ez tartott egydarabig, de nem túl sokáig...aztán jött az, hogy ő nem elég jó, őt nem lehet szeretni stb. Időközben a barátnője lettem, az őrületbe kergetett, már öngyilkosság is fordult meg a fejében. sokat veszekedtünk, állandóan megbántott, rendesen lelkiekben tacsra voltam téve. Mig elegem lett és azt mondtam, hogy mostmár azért legyen elég, én ezt nem csinálom tovább, én nem születtem arra, hogy neki mindent elviseljek, és ha nem változtat akkor törülhetni a nevemet a telefonjából. (egy időután már nem volt hatásos az együttérzés)

Ennek hatására, megigérte, hogy megváltozik, és hogy soha nem gondol öngyilkosságra, elmondta, hogy szeret és mindenért bocsánatot kért. Ennek már másfél éve azóta boldog kapcsolatban élünk, és nem bántam meg, hogy kitartottam mellette:)

Mindezt azért meséltem el, hátha "tanulhatsz" belőle. amit a haverod, barátod tesz viselkedéséből látszik, hogy fél közel engedni bárkit is magához. szerintem nem ártana szakemberrel, pl pszichológussal elbeszélgetnie, de tapasztalatom szerint ezek az emberek hallani sem akarnak ilyen megoldásról.

Én azt tanácsolnám Neked, hogy állj oda a barátod elé és kérdezd meg nyiltan, hogy mi baja van már Veled, hogy állandóan cse..get, mit vétettél neki? Kérdezd meg nyiltan, hogy történt-e mostanában valami amiért ilyen rosszkedvű stb. tapasztalatom az, hogy ilyenkor ne légy olyan kis melegszivű, válaszolj úgy (vagy kérdezz) úgy ahogy ő válaszol. Ha szépen szépen, ha ordibálva te is hasonlóan. Általában ilyenkor leesik az 5 banis, hogy kivel is beszélnek ilyen csúnyán.

tarts ki mellette, ha szereted, ha jelent neked valamit. Próbálkozz, ne egyszer, többszőr. Ha valóban nem akar látni el akar üldözni, szemétkedik továbbra is hagyd békén egy időre, lássuk keres-e. Attól te keresheted legalább titokban, aztán ismételten beszélhetsz erről is vele.

Bocsi ha hosszú voltam. Remélem sehitettem kicsit. irj ha van vami, igaz azt hiszem nem leszek net közelben, de amint tudok válaszolok majd

Üdv

2009. febr. 4. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:
köszönöm szépen...sokat segített. Már volt nem egy komoly veszekedés köztünk. Olyasmit is a fejemhez vágott hogy nem érek neki semmit. Csak játszadozott velem idáig is. De aztán ha békén hagyom akkor újra és újra visszajön. Mert hiányzom neki. Ezerszer mondta hogy megváltozik, megpróbálja de folyamatosan visszacsúszik:S Nem tudok vele mit csinálni. Hiába papolok. Nem ér semmit. A pszichológust is mondtam már. Nem...ő megoldja egyedül a problémáit. Pedig látszik h nem megy. A bolhából is elefántot csinál. Azt is megkérdeztem már h mi a baja velem. Azt mondta a hangulata miatt. Néha jól esik engem bántani. Állítólag régi sérelmei vannak, amiket én okoztam neki, de ezek is csak apró csipkelődések voltak. Úgy látszik ezt nem szabad. Talán a szünet lenne a megfelelő. De félek nem tudna felállni a padlóról, még lejjebb csúszna. Vagy a másik eset hogy végleg elveszítem.:(
2009. febr. 4. 21:51
 3/5 A kérdező kommentje:
ja azt még hozzátenném, hogy nálatok más volt mert ti összejöttetek. A barátodnak ott voltál TE mint motiváció. Nálunk ez nem lehetséges. Hiába szeret engem mint barátot. Szerelemről sose lehet szó. Épp ezért én nem nyújtok neki olyan fokú motiválást...
2009. febr. 4. 22:04
 4/5 anonim ***** válasza:

szia:(

Szomorúan olvastam amit irtál. Tényleg ott kéne maradnod mellette, egy kicsit még, hátha talpra áll.

Hasonlót én is hallottam, hogy bár meg sem ismert volna, meg hogy milyen ilyan-olyan vagyok, de elengedtem a fülem mellett. Bárhogy tiltakozik egy ilyen jellemű ember mellé kell valaki aki talpra állitja.

Közös program? Múltbeli emlékek felelevenitése sokat segithet. nézzetek filmet:)

Ne feledd, ezt addig csinád mig az ép ész határán belül van a dolog. tehát a végén ne légy Te az áldozat. addig csináld amig még azt mondhatod elviselhető, és egy percig sem tovább. Ha igy viselkedik veled lassan azt éri el, hogy végleg elmar magától. (ezt egyébként elmondhatod neki)

Még irj ha van mit, kb holnap leszek netközelbe ismét:)

Üdv

2009. febr. 5. 08:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:
próbálom...próbálkozok. Azt hiszem így is sokat tűrtem már. Nem tudok többet mondani. Elkeseredtem. Fáj hogy így kell látnom. És fáj h bánt. Ok nélkül. Majd lesz valami... Mellette leszek. De ha ez így fog menni akkor már nem sokáig. Köszönöm a segítséget:)
2009. febr. 5. 15:44

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!