Pár hete megismerkedtem egy sráccal, tök aranyos, meg minden, de hát öcsém lehetne. Félreérthetetlen jeleket küld, hogy tetszem neki. Hogy mondjam meg neki, hogy SEMMI esélye, anélkül hogy bunkó legyek, és a barátságunk is megmaradjon?

Indult dráma szakkör a sulinkban, ott ismerkedtünk meg. Mondtam neki, mivel láttam rajta, hogy jól nevelt, udvarias, kedves, okos stb, hogy majd valakinek jó férje lesz. Aztán az egyik szituációban, amit elő kellett adni, beszólt egy lánynak, a súlyával kapcsolatban (persze nem gondolta komolyan), én erre hangosan bekiabáltam, hogy: "Ne legyél már ekkora paraszt, kérj tőle bocsánatot!" Ezután bejelölt iwiwen, és levélben bocsánatot kért (iwiwen), majd elkezdte írogatni a családi problémáit, én persze kedvesen tanácsot adtam neki, és megkérdeztem, hogy miért pont nekem mond el ilyen személyes dolgokat, hisz nem is ismerjük egymást. Erre írta, hogy látja rajtam, hogy megbízható vagyok, és bízik bennem. Aztán utalt rá, hogy kettesben majd beszélgessünk, mert jó velem társalogni, megemlítette, hogy akkora a családi házukban a kádjuk, hogy akár én is mellé férnék, mikor fürdik, és meghívott a 16. születésnapjára.

Az a gáz, hogy idén 19 leszek (nov.ben). Hogyan célozzak rá, hogy én barátként tekintek rá? Nem akarom megbántani, sem hazudni neki, sem hitegetni.

ha nem 16 lenne, hanem 20, akkor esetleg találkozgatnék vele szívesen, de így nem, 2 és fél év sok.