A volt fiúmnak azt mondta az egyik közös távoli ismerősünk, hogy szerencsés, hogy ilyen barátnője van, mint én. Nem egózni akarok, lejjebb kifejtve?

Szóval azt tudom a fiúmról, hogy nem a külsőm miatt szeretett belém (mondta tesómnak, tőle tudom). De amig együtt voltunk (2 év), addig mondogatta rendszeresen, hogy szép vagyok. Tudjátok már, akit szeretünk, az a szemünkben megszépül.. De vannak többen is, akik azt mondták, hogy csúnya vagyok-én is ezt látom a tükörben. Két barátnőm is mondott ilyet már, egyenesen a szemembe, pedig jóban voltam/vagyok velük. Miért csinálják ezt? Az önbazalmam igy is a béka popója alatt van.. :(. Szóval ronda vagyok, de mindenki csak kedves akar lenni velem, nehogy megsértődjek, ez van, ugye?