Miert erzem nyomasztva magam, ha elkezdek neten csajozgatni?

nem feltétlen kamu :)

miért nem megy élőben az ismerkedés?

A valóságban talán nem egy piacon vagy? Jössz-mész az emberek között, közszemlére teszed magadat, a nők, ha akarnak, megnézhetnek téged a buszon, villamoson, iskolában, munkahelyen, boltban - mindenhol, ahol jársz. Végignéznek rajtad, figyelik a mozdulataidat, ha akarnak, véleményt alkothatnak, csak ezt ugye nem fogják megmondani (ne félj, az interneten sem). Te pedig próbálod a lehető legjobban eladni magadat: egészen másképp öltözködsz, viselkedsz "emberek között", mint otthon, ha pedig van valaki, akinek tetszeni akarsz, akkor a közelében igyekszel még jobban figyelni magadra. A társkeresőre pedig gyanítom, előnyös képet töltöttél fel, próbálsz szépet, jót írni magadról, nem azzal kezded, hogy borzasztó félénk vagy és azt sem tudod, mit akarsz.

De egyúttal vevőként is viselkedsz a valóságban: nem behunyt szemmel járkálsz, nézegeted a nőket, van, aki megtetszik és eszedbe jut, hogy jó lenne vele kezdeni valamit és van, akit észre sem veszel. Pedig őt is ugyanúgy látod, csak nem találsz benne semmi érdekeset.

És egy idő után az életben is eljön az, hogy már nem csak álmodozni kellene, hanem tenni is valamit. Ha attól félsz, hogy odalépj hozzá a villamoson, mikor már két hete minden reggel együtt utaztok és végig csak őt nézed, akkor attól is fogsz félni, hogy írj neki, mikor meglátod a képét társkeresőn és megtetszik. Nem az embertől félsz, hanem attól, hogy kezdj vele valamit.

Tehát nincs itt semmi meglepő. Ugyanaz történik itt is, mint a valóságban, csak ahhoz már hozzászoktál és észre sem veszed, ez pedig még új.

(arra pedig ne építs, hogy hány embernek jössz be, ennek semmi értelme sincs - még az előtt felejtsd el, hogy eszedbe jutna)