Mi miatt vagyok ilyen szerencsétlen?

Ez az "akinek adtam esélyt, meg akinek teljesen megnyíltam szó nélkül lelépett" szitu ismerős nekem is...

fiú vagy lány vagy?

Ne törődj vele. Ezernyi oka lehet, amiért lelépett. És lehet, hogy nem is veled volt a gond. Kudarc, de túl kell lépni rajta. :)

Nekem az első kapcsolatom 24 évesen volt, mégsem éreztem magam csődtömegnek. :)

Én 21 vagyok ugyanezzel a problémával férfiként. Nem másokkal van a baj, hanem velem. Nem mondom, hogy fiatalabb koromban nem lett volna jó valakivel járni, megérezni mi az a szerelem, de mintha valahogy nem éreztem volna szükségességét. Most mintha szeretnék már barátnőt de igazából még mindig nem tudom eldönteni a külső és belső mivoltom miatt. Nem hiszem, hogy valaki így el tud fogadni, mikor elég csak szétnéznie az utcán és 100-szor jobb férfit talál mint én. Lehet azt mondani, hogy önbizalomhiány, ami igaz is, de ha mondanék egy-két dolgot magamról, nem biztos, hogy elfogadna így a másik fél. Ha így haladok tovább, soha nem lesz barátnőm és nem jó ez így. Már azon is gondolkodtam, bármennyire félek, megpróbálok összejönni valakivel aki rámutatna arra, hogy egy-egy problémám nem is annyira vészes, feleslegesen rettegek attól, amitől nem kellene. Vagy mégjobban "lesüllyedek", mert tényleg nem tolerálhatók a dolgaim.

Kérdező, nálad áll fenn valami, amitől úgy gondolod, nem volna elfogadható a másik számára? Egy férfi sem próbált közeledni feléd, vagy igen, csak elutasítottad?