Abortusz után teljesen megváltozott a viszonyulása felém, meddig tarthat ez, lehet még rendes kapcsolatunk?

Nem lehet, hogy te kicsit jobban akartad az abortuszt, mint ő? Lehet, hogy ő látott volna módot a kicsi megtartására, és most téged hibáztat.

Illetve mivel védekeztetek? Mert ha mondjuk azt mondtad neki, hogy "ne aggódj, majd kihúzom időben", és ez lett belőle, nem csodálom, hogy hozzád sem akar érni (annak ellenére, hogy ilyen esetben sem csak te vagy a hibás, hanem ő is).

Ha meg megbízható módszerrel védekeztetek, akkor meg persze, hogy fél, hiszen ha egy olyan dolog sem biztos, amiben bízott, akkor mégis mit tehet?

Nálunk a párom erőltette az abortuszt, többször is felhozta, hogy talán az a legjobb megoldás, sőt, minden rokonom egyetértett vele, csak egy-két barát támogatott, mert én szerettem volna megtartani. Én meg is tartottam volna, de sajnos elvetéltem 8 hetesen. Gondolhatjátok, hogy szerencsére elég korán, de attól még rettenetes volt, nagyon kötődtem a picikéhez.

Tehát nálunk közbeszólt a természet, ennek ellenére soha nem fogok tudni megbocsátani a páromnak, mert folyton stresszeltem magam miatta... Én fura módon kívántam, vágytam arra, hogy beszélgethessek vele a dologról. Nálunk ő volt az, aki elhidegült. Mit mondjak.. a pénisz igencsak árulásra hajlamos testrész, ha szexet akartam, többnyire megkaptam.. De valahogy más lett. Nem csókolt szenvedéllyel, és görcsösen ragaszkodott a védekezéshez, és rendkívüli módon féltékeny lett. Titkon félt, hogy elhagyom, mert nem elégít ki, de teljesíteni nem volt hajlandó. Nálunk az egész fordítva történt meg. Ő félt. És hogy meddig tarthat? Tízből nyolc-kilenc kapcsolat nem él túl egy abortuszt/vetélést. Néhánynak azonnal, néhánynak rövid időn belül vége szakad. Mi öt hónap után végleg szakítottunk, sok-sok apró összekapás után. Nem a baba elvesztése volt a fő ok, de az összes félelmünket, sérelmünket, kételyünket felszínre hozta. Egy kettesben töltött nyár után azt mondtam neki, nem illünk egymáshoz, és békés úton egy hangos szó nélkül én mentem jobbra, ő balra, és őszintén, nem bánom.

Amit javasolhatok: beszélgess el vele őszintén. Mondd el neki, amit ide is leírtál.

- nézz a szemébe.

- ne menj túl közel hozzá, találd meg a határt, ahol elég közel kerülhetsz, de még nem kezd hátrálni, nem kényelmetlen neki a közelséged.

- légy türelmes, gyengéd, kitartó.

- ne sürgesd, adj neki időt végiggondolni, mi legyen veletek.

Csak pár tipp, de remélem elég jól ismered, hogy ügyesen csináld, ne kövess el hibát.

Remélem hasznát veszed annak, amit írtam.

18/L