Ti lenéznétek a barátotokat/barátnőtöket, ha szerény körülmények között lakna?

Ez a kép nagyon illusztrálja, amit mondani szeretnék: [link]

Valószínűleg minden telhetőt megtetted a szüleid, hogy olyan körülmények közt élj, ahogy most élsz. Nem kell szégyelned ezt a dolgot, mert vannak Tőled sokkal rosszabb körülmények közt élő emberek és vannak olyanok, akiknek már a szülei meghaltak, vagy beadták nevelő intézetbe. Ne a külsőség, ami zavarjon Téged, mert ha mindenki csak ezzel törődne, akkor nem lenne senkinek sem barátja/barátnője. Törekedj akkor arra, hogy a barátoddal Te ettől sokkal jobb körülményt tudj teremteni. Szeressétek egymást és ne a külsőségekkel foglalkozzatok! :) Egyébként a kérdésedre a válasz: Nem nézném le, mert ha szeretjük egymást nem az, fog érdekelni, hogy milyen szekrény van az ágya mellett... Csókolózás közben érdekel, hogy milyen ruha van a másikon?? :D Ha mondjuk egy márkásabb ruhában vagy jobb csókolózni?:D Fogadd el a helyzeted és hozd ki belőle a legjobbat! ;)

A barátnőm (akivel már 5 éve együtt vagyok) is elég szerény körülmények között élt. 15 volt, én 18 amikor megismertük egymást, és ő is kicsit szégyellte, de nem is a lakást, hanem inkább azt, hogy hónap végén már nagyon meg kellett húzni a nadrágszíjat, hogy tudjanak enni. Mamájával élt és a szülei miatt kerültek ilyen helyzetbe. Amikor megismertük egymást még nem tudtam, de szépen lassan elmondta, amikor láttam rajta hogy valami baja van. Persze sajnáltam, de ez nem lesajnálós dolog. Emellett okos volt, tanult, 6 éve fuvolázott stb. Nem a körülmények számítottak, sőt talán még jobban is a szívemhez nőtt.

Inkább én éreztem furán magamat, hogy nálunk a legtöbb dolog új volt, szép lakás, jó kaják stb.

Náluk meg szintén sok minden felújításra szorult, és tényleg mindenből a legolcsóbbat tudták csak megvenni. Még a ruházatban sem engedhettek meg maguknak sok mindent.

De így sokkal jobban tudott értékelni kis dolgokat is.

Sokszor nehéz volt, de amiken keresztül mentünk, tudom hogy soha semmi és senki nem szakíthat minket szét, bármi is történjen. Szóval ne félj ettől. Ha értelmes, akkor el tudja fogadni, és szerintem a mai világban ez egyáltalán nem szégyen.

Kitartást nektek!

Most már dolgozunk mind a ketten, és együtt is élünk.