Normális, hogy "féltékeny" vagyok a párom barátaira ilyen helyzetben?

mmmm, nem vagy rossz. Ez hát igen,, nehéz. Figy, maga az érzés az magától jön ettől te nem vagy rossz.

Akkor lennél ha mondjuk direkt keresztbe tennél neki ilyenkor, meg elküldenéd a f***ba. Inkább beszélj vele erről, az segíthet

Meg hát igen, ezt neked kell megoldani valahogy, persze nem könnyű csak úgy semmiből barátokat szerezni, ezért jó ha eljársz valahova, suli/munkahely

Nem jo/szep dolog, de en megertelek teged is.

En is hasonlo helyzetben voltam exemmel, pont ugyanezert. Mert amig nekem is volt normalis barati eletem (tarsasgi eletem), addig sosem zavart kivel volt es kivel nem kinnt. Miutan viszont az en barataimat elvesztettem, jott az hogy irtora zavart hogy o milyen jol elvan a haverjaival, en meg ulok itthon mert nekem nincs kivel kimenjek... :(

Azt nem mondom, hogy normális mert ez emberfüggő is, de én is hasonló vagyok mint te.Így köztem és közted azt mondanám, hogy normális.Nekem vannak barátaim,viszont kevesen és problémásabb velük találkozni,amikor ő megy el akkor természetesen örülök, hogy jól érzi magát,vannak barátai,kapcsolatokat ápol,elvan...viszont valamilyen szinten én is igénylem olyankor és kicsit vesztesnek érzem magam, hogy én otthon ülök és tv-t nézek vagy akármi...

Egyáltalán nem vagy rossz ember:) Nehéz megmagyarázni de én értem és ez nem arról szól, hogy te rosszat akarnál és rosszindulatú lennél.Szó sincs erről:)

Nem tudom hány éves vagy, de eljárhatnál kávézóba (hátha leülnek melléd) vagy bárhol leszólíthatnak...bár a mai világban egyre kevésbé hiszen mindenkinek van egy saját kialakult köre és nem szívesen vesz be másokat, de vannak kivételek:) A lényeg szerintem, hogy ilyenkor te is lépj ki otthonról hiszen ott 0 esély van rá, hogy egy idegen/leendő barát becsengessen és elhívjon.Az is jó ha sétálsz egyedül,leülsz valahol,olvasol és hátha lesz valami:)